Fogorvosi szemle, 1923 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1923-04-01 / 4-6. szám
97 bennem kelt — elhatározásom, hogy nyerges hidat én nem fogok készíteni. Ami a nyereg alól az orvos szeme elé tárul, az rettenetes : a híd maga piszkos, bűzös, rajta oly erősen tapadó szennyes lepedék, hogy azt eltávolítani is csak nehezen lehet; az íny pedig fekélyes, súlyosan beteg. De már a híd beleillesztésekor cement kerül a nyereg alá. mely ott marad, megkeményedik, majd eltöredezik és bajt okoz. És hogy az íny csakis a nyereg miatt beteg, azt bizonyítja az eltávolítás után csodálatosan rövid idő alatt beálló gyógyulás. Nyerges híd nem jó, ártalmas még akkor is, ha kivehető, vagy szédézedhető, de csak ritkán — hónapok vagy évek múlva — vétetik ki. Az íny csakis oly nyerget bír el hátrány nélkül, melyet minden étkezés után tisztítani lehet, tehát csakis a naponként ki-bejáró prothesisek legyenek nyergesek. Ebből önként következik az is, hogy hidak szabadon végződő nyerges része még akkor is rossz, ha a másik oldal egy fogáról a szájpadláson fekvő támasztó kengyel jön át hozzá. Ez a kengyel ugyanis nem támaszt; mert ha egy fogra oldalt alkalmazott 4—5 cm. hosszú kengyel tartja a túloldali nyerget, akkor annak minden megterheltetésekor ez a hosszú kar már saját rugalmasságánál fogva is enged, de engedne akkor is, ha nem volna rugalmas, mert ily hosszú emelővel a legerősebb molárist is meg lehetne ingatni. így tehát egy híd szabadon végződő nyerges része könnyen elemelkedik az ínytől legalább annyira, hogy ételrészek és rothadó anyagok könnyen alákerülhetnek. A többi képzelhető . . . így tehát ezentúl csak azon hidakkal foglalkozom, melyeknél a hídrész csakis pilléreken nyugszik, azok által tartatik fenn. A levehető, vagy szédszedhető hidakat pedig nem tárgyalom külön, mert összeállított voltuk merőben technikai akadályok leküzdésére, a behelyezés lehetővé tételére szolgál, vagy a szájon kívül való tisztítás vagy reparatura lehetőségét célozza, de amidőn a szájba helyezve működésüknek átadatnak, akkor a viselőre nézve nem szabad, hogy különbség legyen fix és levehető, vagy szétszedhető híd között, kivévén, ha a paciens azt maga vehetné le naponként.
