Fogorvosi szemle, 1922 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1922-02-01 / 2. szám

66

kívánom most bővebben fejtegetni sem a terminológia kérdését, sem a részletes diagnostikát — még nincs is egészen kidolgozva ! — csupán egy-két érdekesebb diagnostikus momentumot akarok megemlíteni.

Az A) csoportba tartozó elváltozásokat — contractiót és distractiót — könnyen meghatározhatjuk a gnathostatmodellen a Pont-féle számok segélyével. Asymmetriákat (pl. unilateralis contractiót) a symmetograph segélyével állapítunk meg.

V. ábra. Photostatprofil normalis viszonyokkal Simon után.

(D. M. f. Z. 1919. Heft 2.)

A B) csoport anomáliáit — protractio, retractio — a fénykép segélyével állapítjuk meg. Fényképen pl. a következőket konstatáljuk: Normálisan a fényképen a szájnyílás vízszintesen fekszik, a szájzug ép az orbitalis vonalon van, az állgödör laposan behúzódott, az áll teljesen az orbitalis sík előtt van ! (L. az V. ábrát.) Felső maxillaris protractiónál a subnasalis pont erősen előugrik ; felső alveolaris protractiónál viszont nem az alsó orrészlet, hanem a felső ajak dudorodik erősenki! Alsó mandibularis retractiónál az áll az orbitalis vonal mögött van ; alsó alveolaris retractiónál az áll az orbitalis vonal előtt fekszik, de az állgödör erősen behúzódott. (Lásd a VI,—X. ábrákat.)