Fogorvosi szemle, 1922 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1922-08-01 / 8-9. szám
352 visszaemlékezés nélküli (hipnotikus amnesiában végzett) szüléseket. A hipnózisnak ezen érzéstelenítő hatásában van egyik legnagyobb fogászati jelentősége. 1794-ben egy tudós pisai mathematikai tanár, dr. Ranieri Gerbi pompás emlékiratot adott ki egy kukaczról (a gabonakukaczok családjából), a mely bogáncson él és elnevezte ezen kukaczot „curculio antiodontalgicus“-nak. Ugyanis Ranieri doktor szerint egy tuczat ilyen fajta kukaczot két ujjunk között szétnyomva, ujjúnknak több mint egy évig olyan hatása lesz, hogy egyszerű rátevésével bárminő lyukas fog fájdalmassága pillanat alatt megszüntethető. Ezen találmány ellenőrzésére kiküldött hivatalos bizottság tényleg igazolta, hogy 629 lyukasfogú egyén közül 401-nek azonnal elállt a fájdalma. Viszont érthető, hogy egy derék weimari udvari fogorvost (Carradori-1), a midőn avval a módosítással állott elő, hogy ugyanezen műveletet a „szimpatikusabb“ Katiczabogárral is meg lehet csinálni, az egész curculio antodontalgicus találmánynyal együtt lerántották.3 Vájjon ezen idő óta hány nagyreményű gyógyeljárásról derűit ki utólag, hogy eredményei pusztán szuggesztión alapultak? Kétségtelen tény, hogy legalább 80%-ban a legsúlyosabb cariosus, granulosus, vagy akár tályogot alkotó fogmegbetegedés pillanat alatt fájdalommentesíthető pusztán szuggesztióval is. A mindennapi gyakorlat apró szuggesztiv fogásait nem kell részleteznem Megemlítem csupán, a mit egy fogorvos kartársnál láttam: egy periapicalis gyulladásnál ajánlotta az extractiót. A beteg kézzel-Iábbal tiltakozott mindaddig, míg az illető kollega úr nem demonstrálta neki, hogy „ezen nyomásra olyannyira érzékeny fog az ujjal való enyhe húzásra nemcsak nem fáj, hanem a kiemelés egyenesen megkönnyebbüléssel, sőt „üdítő érzéssel“ jár“ s az illető beteg összes többi gyökereit a legnagyobb nyugalommal távolíthatta el ezen egyetlen ülésben, pusztán az „üdítő érzéstelenítés“ teljes fájdalmatlanságában. Tihanyi kartárs nyitott ajtó mellett rendel. Szerinte betegei ettől bizalmat nyernek, mert ha „kiabálni kellene, az orvos nem merné nyitva hagyni az ajtót“. Egyes 3 „A hipnózis helye és alkamazása a modern gyógyászatban“ czímü könyvemből. Budapest, 1920.
