Fogorvosi szemle, 1922 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1922-01-01 / 1. szám

30

koponyához viszonyítva, craniometrikusan kell diagnostikálni, fentartás nélkül fogadta el mindenki.

Van Loon-hoz hasonló módon — a profilvonalról nyert gypslenyomat segélyével — jár el Tryfus. Az ő eljárására is állnak a Van Loon-éra mondottak, ő sem tudta a theoriát a praxisba sikeresen átültetni. Dr. Paul W. Simon-é, a berlini egyetem orthodontiai osztályának vezetőjéé ez az érdem ; neki köszönhető, hogy a modern orthodontiai diagnostikának immár általánosságban elfogadott elvei a praxisban is érvényesülhetnek. Simon ugyanis három készüléket szerkesztett : a gnathostatot, photostatot és symmetographot, melyek segélyével a horizontalis, frontalis és sagittalis síkot játszva határozhatjuk meg, illetve hozhatjuk relatióba a két fogsorral. Nem akarom e helyütt a három készüléket részletesen leírni, egyszerűen utalok Simon eredeti közleményére (Deutsche Monatsschrift f. Zahnheilkunde, 1919, 2. füzet), hol részletesen és pontosan

III. ábra. Van Loon után. (Zahnärztliche Orthopädie und Prothese.

1916. Heft 3.)