Fogorvosi szemle, 1922 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1922-01-01 / 1. szám

19

úton a gyengén hajlott lingvális barázdafelületen halad, az alsó moláris lingvális csücskének megfelelően. Ha most a

II. moláris tájára állítjuk a fémhegyet, akkor hasonló pályákat ír le, de rövidebbeket, mert közelebb fekszik a forgóponthoz. így érthető, hogy miért kisebb a II. moláris az

I.-nél s miért lehet keskenyebb mint az első. Minél távolabb van tehát valamely fog a forgóponttól, annál hosszabb utat ír le rágáskor, mert hosszabb a rádiusa.

Ha most visszaállítjuk a fémhegyet a jobb I. moláris tájára és 10, 20, 30 és 40 fokos különböző beállítású fejecs-16. ábra.

Mozgó moláris-barázda a moláris-csücskök alakjának meghatározására,

pl. M j a jobb alsó moláris. Balraharapásnál az U-hegy R-bca mozog,

mivel a condylus C. R. lefelé és előrefelé vándorol, a jobb szárny indexe 42 fokos hajlást mutató és ép úgy jobbraharapásnál Z.-be 15 fokos hajlás. Ezen két adatból az (/-hegy tájának rágófelület-alakja megkonstruálható, ha O-tól P-ig okkluziós síkot képviseli.

pálya mellett vezetjük az irónhegyet, akkor a bukkális barázdafelület balraharapásnál, midőn az irónhegy balra mozog, a bal condylus körül fokozatosan növekvő hajlású condyluspálya mellett fokozatosabban meredekebb állásba nyomja a művi rágófelület bukkális falát. Ennek következtében a fémhegy mindig meredekebben halad fel a meredek bukkális falon és ezáltal erősebb oldalkitérés jön létre kifelé.

(Befejező rész következik.)

2*