Fogorvosi szemle, 1922 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1922-01-01 / 1. szám
11 hatunk le a rotációs pontok helyzetére, a melyek döntő befolyásúak: 1. á metszőfogak túlharapási fokára, 2. a molárisok alakjára, illetőleg a hosszanti rágóbarázda mélységére is, a mint azt később látni fogjuk. Lapos szögletgörbe egymáshoz közelebb fekvő, hegyes szögletgörbe távolabb fekvő forgó pontokat tételez fel. A Spee-görbe szerepe az oldalharapásnál nem lényeges, mert a longitudinális foggörbe által a harapási mélység, azaz a magassági különbség, mely oldalharapásnál jön létre az egyik condylus lesiklása által, nem kompenzálható; ellenben 9. ábra. « A transverzális foggörbe a moláris csücskök nivókülönbségét tételezi fel és kompenzációra szolgál oldalharapásnál. Tehát nem a longitudinális foggörbe (Spee) kompenzál. a transverzális foggörbe teljesen átveszi a kompenzációt az oldalharapásnál. Ezen harántfoggörbe a különböző fogaknál igen különböző. Az I. praemoláris felett a másik oldalhoz viszonyítva felfelé hajlott ivet képez, a II. praemolárisok egy síkban fekszenek, tehát transverzális foggörbe nincs. Az I. molárisnál az iv aláfelé hajlott kisebb mértékben, a Il.-nál már nagyobb mértékben. Ezen hajlás által a Iingvális és bukkális csücskök között magassági különbségek keletkeznek, a melyeket nivódifferencziának neveztek el. A harapási mélységet tehát a moláris csücskök ezen megfelelő nivókülönbsége képes kompenzálni. (9. ábra.)
