Fogorvosi szemle, 1921 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1921-01-01 / 1. szám
18 Dieulafé-Herpin féle adatoktól függ, kisebb eltérések magától értetődnek. A mérések tehát azt mutatják, hogy a felső középső centralis 1 perczig 15 kg.-nyi nyomást tart ki ép viszonyok mellett. Tekintettel a fog méreteire, ez körülbelül 43 atmosphaerányi nyomást jelent a fog keresztmetszetére, a mi az élettan azon megállapításával, mely szerint a lágy emberi szövetek 6—7 atmosphaera nyomásnál többet nem bírnak ki, ellentétben áll. A lemérhetőleg 6—7-szer ekkora nyomás, minden hatás nélkül marad, miután a fogak csonthártyáján legerősebb harapásnál sem fordulnak elő sérülések, vagy állandó kóros elváltozások ép viszonyok mellett. Magyarázatul szolgálhatnak a következők: A fogra nyugalmi helyzetében, belülről kifelé a vérnyomás, illetve szöveti nyomás, kívülről befelé a légnyomás hat. E kettő egymást körülbelül kiegyenlíti, mert mint tudjuk, a vérnyomás a peripherián 20—30 Hg mm. 1 cm2-re és így a fog keresztmetszetére pl. 1-re 35 mm2, ez ennek 1/3-a, tehát igen kicsi. A légnyomás egy atmosphaera, tehát kb. 350 gr. A rágási nyomás evvel szemben 15.000—30.000 gr. E nagy nyomás a fogat belenyomja az alveolusba, de mint ellenállás hátnak egyrészt a Scharpey-rostok szilárdsága, másrészt a fog és alveolus-fal közt légmentesen kitöltő lágyrészek. És bár a Scharpey-féle rostok kétségkívül igen erősek, de minthogy tér hiányában hosszirányban meg sem igen feszülhetnek, az ellenállás főrészét mégis épen a lágyrészek összenyomhatatlanságában kell keresnünk, miután az alveolus és a fog egy szilárd falú edényt képviselnek, melyben rostok, erek, idegek és sejtes szövet vannak. Minthogy ezek 97%-ban vízből állanak, bár az alveolusban szabad folyadék nincsen, e bennék intracellularis és intravasális folyadéknak tekinthető. Ugyanezért nyilvánvaló, hogy a reá ható nyomás benne a Pascal-ié\e fizikai törvény szerint egyenletesen terjed, mindössze a terjedés sebessége kisebb, mint teljesen homogén folyadék esetében. E törvény értelmében merev falú folyadékkal telt edényben, valamely nyíláson ható nyomás, az edény egész felüle