Fogorvosi szemle, 1921 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1921-01-01 / 1. szám

15

ebből következik, hogy számbeli adatok megállapításánál úgy az idő, mint a nyomás tényezőként szerepel. így tehát a leírt eszközömmel való kísérleteknél az időt perczczel, a nyomást kilogrammal mérjük le.

A mérésnél a kísérleti egyén fel lett szólítva, hogy szorítsa össze az eszközt, a mennyire és a mennyi ideig bírja és csak akkor eressze el, ha foga fáj vagy zsibbad. A nagy számban végzett és összehasonlítás kedvéért eleinte csakis egészséges egyének azonos fogaira vonatkozó kísérletek eredményei a következők :

1. Ha bármelyik fogat bizonyos ideig bizonyos nyomásnak teszünk ki, az fáj és utóbb elzsibbad.

2. A fájdalom és zsibbadás nagy nyomás mellett rövidebb, kisebb nyomás mellett hosszabb idő alatt' következik be.

3. Az idő és a nyomás tényezők szorzata normális viszonyok mellett körülbelül állandó és pedig a felső centrálisra nézve 12—15, a mely szám alatt az értendő, hogy 12—15 kg. nyomásnak kitett fog 1’ alatt lesz fájdalmas és utóbb zsibbadt. Ez értéket ezentúl nyomási állandónak nevezem.

4. A _L|-re nézve a 10. alatti értékek már ép fogaknál nem fordulnak elő és ideg- vagy csonthártyalobnál igen hamar alacsonyabb értéket nyerünk.

5. A nyomási állandó ép viszonyok mellett is bizonyos mértékben ingadozik kor, nem, faj szerint és átmeneti bajok, mint influenza, graviditas, sőt huzamos éhezés is élénken csökkentik. Nőknél 15—20"/0-kal kisebb.

6. A nyomási állandó a fogak gyökérfelületeivel arányos. E pontnál a foggyökér felületének nagyságára kell kitérni.

Alapul véve Dieulafé és Herpin normális fogméreteit (Szabó), az egyes fogak gyökereinek felületét a következő módszerrel számítottam ki. Ha a fog gyökerét egy mértani kúpnak képzeljük el, úgy e kúp palástjának területe egyenlő a gyökér felületével. Tudnunk kell, hogy egy kúp palástjá