Fogorvosi szemle, 1920 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1920-12-01 / 1-4. szám

54

ezen a téren is megfogja ragadni az initiativát. Emlékezzünk csak vissza a régi jó időkre, mikor minden fogorvos, mint egy Arbiter Elegantiarum, bársonykabátban vagy Redingotban fogadta betegeit, az ő aesthetikai érzésük is tiltakozott akkor a műtőkabát ellen és ma patienseink előtt is szokatlan volna, ha nem a mütődressben fogadnók őket.

Ad 4.

Térjünk át most a munka és pihenés fontos themájára.

Az Oesterreich-Ungarische Vierteljahrschrift legutolsó számában, mely a napokban került kezeim közé, Cysinsky lembergi professor „Praktische Winke“ czim alatt érdekes czikket közöl és többek között a fogorvosi munka szervezéséről is értekezik. A véletlen úgy akarta, hogy mára bejelentett előadásomban én is foglalkozom a kérdéssel. Cysinsky tanár azonban más nézőpontból tárgyalja a kérdést, mint én, ő főleg a munka gyakorlati ’és technikai szervezésével foglalkozik, így a többek között mikép neveljük betegeinket az idő pontos betartására, vagy minő munkatervet állapítsunk meg egyes betegeink kezelésénél, én pedig e kérdést csakis az orvos hygieniája szempontjából világítom meg és így előadásom mintegy kiegészíti Cysinsky tanár érdekes czikkét.

Legtöbbet vétkezik önmaga ellen a fogorvos ennél a pontnál. A kezdő fogorvos férfikora elején erejének teljességében kezdi meg physikai munkáját, ambitiójától sarkalva a fáradságot még nem ismeri és gyakran mérték nélkül dúskál a munkában. Vonjunk egyszer párhuzamot a fogorvos és iparos között. Az iparos, ki már tanonczkorában edzi izmait az iparához tartozó munkához, elégnek tartja a 8 órai munkaidőt, ebből is 1—2 órát étkezésre és pihenésre fordít; az iparosok nagy része férfikora delén, 35—40 éves korában, már mint művezető vagy önálló iparos átadja a nehezebb physikai munkát ifjabb munkabíróbb egyéneknek, a fogorvos ellenben ifjú korában, mint lateiner csak szellemi munkával foglalkozik, a physikai munkát csak férfi korában kezdi meg és akár van hozzá való szervezete, akár nincsen, addig nem teszi le a műszert, mig az magától ki nem hull