Fogorvosi szemle, 1920 (13. évfolyam, 1-4. szám)
1920-12-01 / 1-4. szám
51 Rövid előadásom keretét túlhaladná, ha mindezen bajok és a fogorvos működése közötti nexust bővebben akarnám fejtegetni, általánosságban azonban az összes említett bajok egy és ugyanazon okokra vezethetők vissza. A gyakori főfájás conjunctivitist, bélatoniát, neurastheniát, a zárt levegőn való állandó tartózkodás, a pihenés nélkül való munka, a szem túlerőltetése, a világítás helytelensége, az étkezés rendetlensége, és mindezek folytán a kellő anyagcsere hiánya okozza, míg a kar- és vállfájdalmakat, a lábnak bajait, a lumbagot, a helytelen testtar.ás, a mozgás hiánya és ugyancsak a pihenés nélküli munka idézi elő, végül mind e bántalmak összesége eléggé indokolja a néha korán jelentkező arteriosclerosist. Prophylaktikus szempontból tehát egynéhány fontos utasítást vigyen minden fiatal fogorvos és fogorvosnő ki a praxisba. Röviden a következőkben vázolom a követendő szabályokat : 1. Milyen legyen rendelőszobánk? 2. Milyen legyen világításunk? 3. Milyen legyen ruházatunk? 4. Milyen legyen munkabeosztásunk és végül miképen védekezzünk infektio, baleset, izgalmak és esetleges támadások avagy meggyanúsitások ellenében? Ad 1. Milyen legyen rendelőszobánk? Rendelőszobánkat tekintsük műtőszobának, ezek szerint válaszszunk egy tágas, világos északi szobát rendelőnek, a falakat lemosható olajfestékkel vagy csempével vonjuk be. A padlót mosható linóleummal födjük. Műtőszekrényünk, asztalunk üveg és vasból álljon, kárpitozott butor vagy szőnyeg ne terhelje rendelőnket. Felső ablakunk tavasztól őszig nyitott legyen, télen azonban vánkosokkal hermetikusan zárjuk el az ablakok nyílását, mert egész napon az ablak közelében állva, ki vagyunk téve az egyoldalú lehűlésnek, a mi sok meghűlés és rheumának okozója, télen a déli pihenő alatt szellőztessük egy félóráig szobánkat, nyáron pedig ventilátor 4*
