Fogorvosi szemle, 1920 (13. évfolyam, 1-4. szám)

1920-12-01 / 1-4. szám

28 két párhuzamos lyukkal ellátott pelottatartó fémnyujtványt for­rasztatunk. Az ívet alul a siklósín beállításával lazán felerő­sítjük. Ezután a fogatlan törvéget és az ív pelottatartó részét összefoglaló gipszmintát veszünk, a melyet az ívvel együtt lehetőleg egy darabban távolítunk el. A technikus a minta szerint a fogatlan törvégre kacsuukfedőlapot, pelottát készít, a mely az ívhez forrasztott pelottatartóval pontosan illő fém­zárókészülékben végződik. Mindkettő egymásra illesztve pár­huzamosan futó két lyukkal van átfúrva, amelyekbe illő U alakú szöggel a két rész levehetően egymáshoz rögzíthető. A szerint, a mint a fogatlan törvég kisebb, vagy nagyobb, a 17. ábra. pelotta is kisebb vagy nagyobb lesz ; a szerint pedig, hogy, a köztük levő defektus kisebb, vagy nagyobb, nyeleden, vagy nyeles pelottát használunk a szükség szerint. Ily különböző pelottáknak a képét a 17., 18., 19., 20., 21. ábrákon mu­tatom be, szétszedett és felszerelt állapotban. Ha csak egy­szerű szöggel zárjuk a pelottát, akkor az izűletszerűen ki­sebb mozgást végezhet. Hogy a fogatlan törvég a pelotta útján az ép oldal fogait ne vongálja, a pelotta distális végére a felső fogakhoz, vagy a felső Schröder-ívhez illesztett csö­vecskékhez, levehetően alkalmazott accélrugót használunk a pe­lotta lenyomására. (22. ábra.) Az accélrugónak a pelottán nyugvó vége annak bukkális szélén alkalmazott vályúban akadálytalanul mozogjon. Egyebütt a pelotta rágófelülettel van ellátva. Ez a berendezés arra is alkalmas, hogy alatta csonttranszplantaciót végezzünk. Ilyenkor az ép oldal tömegeit

Next

/
Thumbnails
Contents