Fogorvosi szemle, 1918 (11. évfolyam, 1-2. szám)

1918-04-01 / 2. szám

44

átvettem, intensiven kezdtem foglalkozni. Az eddig megjelent közlemények között csak igen kevés foglalkozott e kérdés tárgyalásával, sőt Rumpel és Mischner tankönyve is csak az általánosan rég ismert kezelést írja le részletesen, újításról e téren meg sem emlékezik.

A szájzár az állkapocs immobilisatiója, amely az izületi fejecs körül az izmokban végbement lobos folyamatok kö-2. ábra. A szájtágító alkalmazásakor oldalról.

vetkezményekép, akár heg által, vagy az izominactivitas folytán jött létre. Nem akarok itt megemlékezni az idegen test akár löveg, akár beékelí csontdarab, valamint a hibás csontadaptatio miatt mechanikus akadályok által előidézett esetekről, melyek sebészi gyógykezeléséről nagy és terjedelmes'közlemények láttak napvilágot.

Ha a szájzár immobilisatiós, akkor a szájnyitás, illetőleg a mi esetünkben a tágítás, mobilisatiós folyamat szükséges, tehát, hogy az erre szolgáló eszközök nem egy merev,