Fogorvosi szemle, 1918 (11. évfolyam, 1-2. szám)
1918-04-01 / 2. szám
40 vermekkel, czement- s vasbetonfedezékekkel, rókalyukakkal, hatalmas oszlopokkal alátámasztott kavernákkal stb. megerősítenek. Ezen védelmi berendezések ellen a gyalogsági lövegnek semmi, vagy csak nagyon csekély hatása van, s hogy ellenük sikeresen lehessen küzdeni, oly fegyverekről kellett gondoskodni, melyek alkalmasak a földbeásott és technikailag megerősített ellenfél állásainak szétrombolására, elpusztítására. E czélból az ütegek, főleg a nehéz ütegek számát fokozták s egymásután kerültek használatba a különböző gránátok : kézigránát, fegyvergránát, gyujtógránát, gyalogsági ágyú, aknavető, légtorpedó, ekrazitpálcza, röpülőbomba stb. Mindezek a bennük rejlő robbanó anyagoktól az explozió pillanatában számtalan kisebb-nagyobb, éles, érdes, egyenetlen felületű darabokká repednek, melyek alakjuknál s nagy átütőképességüknél fogva a legborzalmasabb sérüléseket okozzák. Ily fegyverek és védelmi berendezések mellett a támadásnak s védelemnek, az egyes ütközetek lefolyásának, sőt magának a háború egész technikájának is át kellett alakulni. Nagy távolságból intézett rohamok már régen megszűntek, hiszen ezeket legtöbbször már gyalogsági fegyverrel is el lehet hárítani, hanem a szembenállók rajvonalaikat lehetőleg közel ássák egymáshoz, hogy hirtelen, meglepetésszerűen, minél kevesebb veszteséggel és ennek következtében a siker minél nagyobb valószínűségével rohanhassák meg ellenfeleiket. Magát a támadást rendszerint tüzérségi előkészítés előzi meg, mely hosszabb-rövidebb ideig, esetleg napokig tart. Csak mikor már az első védelmi vonal, vagy pedig az egész első védelmi hálózat elpusztult, indulnak rohamra a csapatok, melynek pillanatában a támadó fél ágyutüze a tartalékállásokra zúdul s a rohamozók a még esetleg ellenálló védők közé egy-két kézigránátot hajítanak. Ha a roham sikerült, s a támadók az ellenség első állásába befészkelték magukat, egészen hasonló módon támadják meg a többi állásokat is, mindaddig míg a front meg nem inog és az állóharcz át nem alakul mozgóháborúvá. A mozgóháborúban azonban, amig az „mozog“, s a gyalogsági fegyvert használni lehetne, ütközetre tulajdonképpen
