Fogorvosi szemle, 1917 (10. évfolyam, 1-4. szám)

1917-11-01 / 2-4. szám

16

kiterjed a nemzeti élet egyéb megnyilvánulásaira is, gazdaságra, kereskedelemre, iparra, tudományra stb. Nagyon feltehető, hogy miként az 1871-iki háború után — noha csak két népre szorítkozott, úgy most — mikor majdnem az öszszes népek ellenségként állanak egymással szemben — valószínűleg még jóval tovább fog tartani, — mindenesetre évekig aaiig a kölcsönös ellenszenvek és gyűlöletek annyira letompulnak, hogy nemzetközi tudományos összeműködés lehetővé váljék. Márpedig tudjuk, hogy kongressusok, habár nem egyedüli és nem is legfontosabb tényezői tudományos haladásunknak, mégis sok tekintetben szükségesek. Minthogy politikai ellenfeleinkkel tehát nyilvánvalólag a közvetlen tudományos érintkezés hosszú időre megszakadt, annál inkább kell azon iparkodnunk, hogy ez a szövetséges népek között történjék. Miként a gazdasági, kereskedelmi, ipari sőt tudományos élet más mezőin már megtörtént, úgy szükséges, hogy mi magyar fogorvosok osztrák társainkkal karöltve, szorosabb kapcsolatot keressünk első sorban a német fogorvosokkal és amennyire a viszonyok lehetővé teszik, bolgár és török kartársainkkal is. Ebből a tömörülésből alakulna az u. n. »Bund mitteleuropäischer Zahnärzte«, mely kérdéssel a t. Egyesület a tél folyamán már foglalkozott, azért most programmjának, céljának csak rövid vázlatát adom:

1. Az időszaki rendes, tudományos, közvetlen érintkezés, miként az kongressusi keretekben lefolyni szokott.

2. A háborús tapasztalatok revideálása, Összeegyeztetése és kicserélése, még pedig:

a) szaktudományos tekintetben (tehát az újabb gyógymódok kiritikája, sebesülési- és gyógystatistika megállapítása, stb.);

b) a fogorvosi kar helyzete a katonai egészségügyi szervezetben.

3. Az arc-, állcsont- és fogsérültek rokkantsági kérdése. Ez rendkívül fontos ügy, melynek keretébe tartozik:

á) elvek a rokkantság fokának megállapításánál;

b) ehhez mérten a rokkantsági anyagi segélyeknek mértéke ;