Fogorvosi szemle, 1917 (10. évfolyam, 1-4. szám)

1917-11-01 / 2-4. szám

13

lemileg kevesebb erőt szentelhetett a lapnak, mely azonkívü nem egy munkatársát is elvesztette. Ezért szükséges, hogy valaki melléje álljon, aki a szerkesztés munkájában támogatja, illetőleg a teher egy részét a maga vállaira veszi. Örömmel jelentem és hiszem, hogy Önök hasonló érzelemmel hallják a hírt, hogy erre a feladatra Szabó kartársunk vállalkozott, kinél erre a feladatra rátermettebb embert keresve sem találhatnánk. A másik út: anyagi létének biztosítása. Erre nincs más mód, mint hogy a tagok ismét és lelkiismeretesen tegyenek eleget az egyesülettel szemben anyagi kötelezettségeiknek, még pedig úgy az itthoniak, mint a fronton lévők. De mivel az egyesület pénztartalékai jóformán kimerültek a háború alatt, ez a pénzforrás egyelőre nem elég a folyóirat pontos, havi megjelentetéséhez, illetőleg nagyon lassan folyik be, ezért appellálnom kell a tisztelt kartársak áldozatkészségére és felkérek mindenkit, hogy tehetségéhez képest jegyezzen bizonyos összeget a lap fentartási költségeinek fedezésére. Hiszem, hogy felszólításom nem hangzik el hiába, hogy mindannyian értjük és érezzük, mit jelent a lap egyesületi életünkben és milyen értékes javunkat kell benne megtartanunk.

T. Közgyűlés! Karunknak az általános orvostudományi és orvostársadalmi érdekeken kívül tudvalevőleg vannak még specialis: a szakma történelmi fejlődésével és gyakorlatával összefüggő ú. n. kari érdekei: Engedjék meg, hogy ezeknek is szenteljek néhány szót. Mindig és változatlanul azon felfogás mellett kardoskodtam, hogy a legelső és legfőbb kari érdekünk egy tudásban alapos, jellemben erős fogorvosi kar és ennek succrestentiájáról való gondoskodás, vagyis a fogorvosképzés ügye.

Méltóztatnak tudni, hogy orvosegyetemünk nem képez ki szakorvosokat (kivéve operateuröket). Azaz orvostudor tehát, aki fogorvos akar lenni magának és privát úton kell szakképzéséről gondoskodnia. Ha ilyenformán nem találja meg mindig, illetőleg sokszor nem is keresi a legjobb helyet a szaktudás megszerzésére, az könnyen elképzelhető. Ez pedig nagy baja fogorvosi rendünknek.' Ezért ezt a rendszert nem helyeselhetjük és inig áz állam, illetőleg az egyetem maga nem