Fogorvosi szemle, 1917 (10. évfolyam, 1-4. szám)
1917-01-01 / 1. szám
48 sínekről is, melyek rendszerint karmsukból vagy fémből készülnek. Ezeket is legtöbbször drótvarrat vagy csavar rögzíti a törvégekhez és így olyan elbírálás alá kerülnek, mint föntebb láttuk, a drótvarratok. Néhány szóval még szeretnénk rámutatni arra, mennyire nem helyeseljük (egyes estektől eltekintve, melyekben más orvosi szempontok követelik) a szenvedett sérülést követő időkben történő primaer varratokat, melyek a lágyrészeket összehúzzák. Általában azt tapasztaljuk, hogy az ilyen varratok septikus műtéti téren nem tartanak, de főleg azért tartjuk hátrányosnak, mert rendszerint a szakkezelést, a törvégekhez a hozzáférést nehezítik meg. Végül a figyelmet arra kívánjuk felhívni, hogy az állcsontok törései esetén minden egyes kis tört darabnak a gyógyulásra nagy fontosságot tulajdonítunk, azokat, még ha az első időben szabadon mozognak is, de a lágyrészekhez odatapadtak, szükség nélkül el ne távolítsuk. Az eddig előadottakat összefoglalva, röviden az a nézetünk, hogy az állcsonttörést szenvedettet a sebet fedő és czélirányos (a törvégeket nem rögzítő) kötéssel lássuk el, kerüljünk minden nem okvetlen szükséges sebészi beavatkozást és lehető gyorsan stabil intézetekbe szállítva, tegyük lehetővé, hogy a beteg minél gyorsabban szakkezelésbc kerüljön. Nem kell külön hangsúlyoznunk, hogy a beteg gyógyulása annál gyorsabb és tökéletesebb, minél kevesebb idő telik el a sérülés és a szakkezelés kezdete között. Ezek előrebocsátása után méltóztassék megengedni, hogy néhány szót szóljunk azokról az elvekről, melyek bennünket az állcsonttörések kezelésében vezetnek. Az állkapocstörések kezelésében czélunk egyezik mindabban, a mire a modern chirurgus törekszik csonttörések kezelése közben. A sebész czélja meggyógyítani az eltört csontot úgy, hogy gyógyulás közben a törési végek el ne tolódjanak; hogy az izomzat, az Ízületek ne szenvedjenek és végeredményben a lehető legtökéletesebben helyreálljon a functio. E czélok elérésére az idők folyamán különösen négy irány, négy niethodus alakult ki a therapiában. Elsőbben kell
