Fogorvosi szemle, 1917 (10. évfolyam, 1-4. szám)

1917-11-01 / 2-4. szám

34

radiusa nagyobbodik, ha nagyobb nyomást fejtünk ki s a befecskendezés felületén a nyálkahártya alatt laza kötszövetek vannak.

Kísérleteink folyamán arra a tapasztalatra jutottunk, hogy a Bünte-Moral, — de mások által is ajánlott befecskendezési mód nemcsak felesleges és zavaró, de határozottan oka a rossz érzéstelenítésnek. -Ök ugyanis azt tanácsolják, hogy a jobboldali befecskendezésnél a bal kéz mutatóujjával, a baloldalon pedig a jobb mutatóujjal jelöljük meg magunknak a linea obliqua internán azon pontot, hol befecskendezni szándékozunk, vagyis, hogy a jobboldali érzéstelenítésnél a befecskendezést a jobb kézzel, a bal oldalon pedig a bal kézzel végezzük. A tapasztalat azt mutatta, hogy a bal kéz a meg nem szokott innervatióra sohasem tud oly precise reagálni, mint a hogy szükséges lenne, másrészt a jobb kézzel mindkét oldalon könnyen elvégezhető az injectio, a bal kézzel csak a befecskendezés helyét rögzítjük, bármelyik oldalon végzendő is az érzéstelenítés.

Ellenben jónak bizonyult a jobb oldalon végzendő érzéstelenítésnél kissé a beteg elé állva végezni a befecskendezést, a baloldali műtétnél a beteg jobb oldalán rendes, megszokott helyünkön álljunk.

Rövid szavakkal összefoglalva, tehát eljárásunk a következő : A fovea retro molárist jodtincturával beecseteljük. A bal kéz mutatóujjának hegyét a linea obliqua interna azon pontjára nyomjuk, a hol a befecskendezést végezni akarjuk, miáltal e vonal conturja élesebben kiugrik. A rövid, megszokott, localis érzéstelenítéshez is használt tűvel ellátott Fischerfecskendőt olyképpen helyezzük a beteg erősen kinyitott szájába, hogy míg a tű hegye a linea obliquának bal kezünk mutatóujjával megjelölt helyét érje, a fecskendő-henger másik vége az ellenkező oldal caninusa és I. praemölarisa között nyugodjék. Miután még egyszer gyorsan meggyőződtünk, hogy (minden rendben van Levegő-hólyagok!), a tűt beszúrjuk és előretoljuk, míg a mandibula felszálló ágának medialis részéhez jutunk. A fecskendőt óvatosan előretoljuk úgy, hogy a tű hegye mindig a csontfelületet érintse; ha a tűt annyira előre-