Fogorvosi Szemle, 1914 (7. évfolyam, 1. szám)
1914-03-01 / 1. szám
20 kiégethetjük. Ha lenyomatunk viaszszal, guttapercsával van véve (illetve a lenyomat ezen anyagokkal van kitöltve), akkor ezeket alkalmas módon a lenyomatból el kell távolitanunk. A viaszt a beágyazás előtt távolítjuk el úgy, hogy a lenyomatot forró vízbe mártjuk és a fóliát azután kiizzítjuk; a beágyazás után a viaszt a kályhában kiégetjük. A guttapercsát csupán a beágyazás után távolítjuk el, a mikor előbb a beágyazóanyaggal együtt felmelegítjük, a guttapercsát így felpuhítjuk és azután távolítjuk el. A fóliát ilyenkor még éter vagy kloroformmal is átmoshatjuk. A cementet a lenyomatból beágyazás előtt távolítjuk el úgy, hogy a lenyomatot néhány órára 20%-os sósavba teszszük és idönkint a lenyomatról elég erős vízsugárral lemossuk. Könnyen olvadó üveganyagokat (különösen kis kavitások esetén), néha szabadon égethetünk az aranyfólia-lenyomaton pl. spirituszlángon. A lenyomatot esetleg beágyazás nélkül is helyezhetjük alkalmas platina- vagy nikkeltálczácskára és vihetjük az olvasztókályhába. De ilyenkor számolnunk kell azzal, hogy a szabad lángon a fólia esetleg elolvad, vagy a különösen nagyobb tömésekről vett lenyomat elhajlik, a mikor pl. a lenyomat szélét csípővel megfogva tartjuk a lángba (azért a szabad lángon történő olvasztáskor is helyesebb, ha platinahálón tartjuk a lenyomatot a lángba). Kétségtelen, hogy eljárásunk így rövidebb, de viszont a beágyazás annyi előnyt nyújt a betét fölépítésére (fólialenyomatunk rögzítve van) a többszöri égetéskor stb., hogy a legtöbb esetben szabályszerűen beágyazzuk a lenyomatot és nem ajánljuk azon eljárásokat, melyek beágyazás nélkül is iparkodnak a betét valamelyes rögzítésére. (JVyk bóraxszal rögzíti platinadarabkán a lenyomatot és a platinadarabot fogja csiptetőbe, Parfitt a platinalenyomatot kevés porcellánnal odaégeti a platina- vagy nikkelalapra stb.) 4. A szín meghatározása. Porcellánbetéteinkkel elsősorban esztétikus követelményeknek akarunk megfelelni, azért a készítendő betéteinknek lehetőleg olyan szinüeknek kell lenniük, minők: a betétkor-
