Fogorvosi Szemle, 1913 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1913-06-01 / 2. szám
68 lenül szükséges. Azért jól teszik vidéki kartársaink, ha minden kari érdekű ügyben először az Egyesület vezetőségét informálják; meg van bennünk a készség minden kari érdekű kérdés sürgős és collegialis elintézésére, de kérnünk kell kartársaink osztatlan támogatását is. Szerkesztő. Lehet-e eltiltani a technikai személyzet alkalmazását? Dr. Q. A. kartársunk, annak daczára, hogy fogtechnikai iparigazolványa van, a fogtechnikus-ipartestület többszöri sürgetése daczára sem volt hajlandó belépni az ipartestületbe. A budapesti kereskedelmi és iparkamara döntését közzéteszszük, mert érdekessé teszi azon körülmény, hogy a kereskedelemügyi miniszter 1910. évi márczius hó 1.-én kelt 10775. számú rendeletére hivatkozik, mely a fogorvosoknak saját gyakorlatuk részére készítendő műdarabok előállítása czéljából segédszemélyzet alkalmazását, igen természetesen, nem korlátozza. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara. 18871/1910. Ngs. Dr. G. A. fogorvos úrnak Budapesten. A t. fogorvos úr ellen folyamatban levő iparhatósági ügyben van szerencsénk Önnek azt ajánlani, hogy a fogtechnikusságra váltott iparigazolványát adja vissza az I. fokú iparhatóságnak, mert mert csak így érheti el ama czélját, hogy ne kelljen belépnie a fogtechnikusok ipartestületébe. Iparigazolványát annál nagyobb megnyugvással adhatja vissza az I. fokú iparhatóságnak, mert ahhoz, hogy Ön a fogtechnika körébe tartozó czikkek előállításával oly mértékben foglalkozzék, a milyenben ilyen czikkekre a saját fogorvosi gyakorlatában szüksége van, Önnek iparigazolványra nincs is szüksége; ez következik a kereskedelmi miniszter úrnak mint legfelsőbb fokú iparhatóságnak 1910. évi márczius hó 1.-én 10775. sz. a. kiadott rendeletéből is, a melylyel kimondatott, hogy az „orvostudor-fogorvos iparosnak nem tekinthető“.
