Fogorvosi Szemle, 1913 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1913-06-01 / 2. szám

63

ÉRDEKES ESETEK.

Dentalis eredésü trigeminus-neuralgia. (Autoreferatum Rottenbiller Ödön dr.-tól.)

N. S. 59 éves földmíves. Betegnél terheltség ki nem mutatható. 4 gyermeke él és egészséges; 7 gyermeke gyermekkori betegségekben halt el; 2 közülök hideglelésben. Lues, egyéb fertőző betegség ki nem mutatható. Alkoholt alig iszik, de erősen dohányzik; főleg a kurta pipát rágja. Szembaja, fülfájása nem volt. Mint földmíves sokat dolgozik szabadban, látszólag edzett természete van, de a léghuzam iránt igen érzékeny. Izzadásra nem hajlamos; azonban aspirin után erősen verejtékezik.

Jelen baja 1 év előtt foghúzás után kezdődött, előbb jobboldali felső 3 nagy őrlőjét, majd 2 kis őrlőjét is kihúzatta. Időközben maláriás lett, ez azonban 1 hét alatt meggyógyult. Folytonos nyilalása arra indították kezelőorvosát, hogy a foghúzások helyén csontszilánkokat keressen. Negativ eredmény. Kezdetben perczekig, majd 1/2 órás tartamú rohamai napokig fennállottak és nem egyszer öngyilkosságra gondolt. Főleg a légvonat, de psychikus ingerek is rohamot váltottak ki nála. Klinikai megfigyelése alatt 4—5 napnál hosszabb fájdalmi szünet nem volt észrevehető nála. Jelen állapot: A jól táplált és fejlett férfibeteg feltűnően barnabőrű. Kifejezett őszülését idegfájdalomval hozza időbeli összefüggésbe; hasonlóképp könycsurgását, orrfolyását, de fényiszonyát, fülzúgását, sőt izlési zavarait is. Kisfokú székrekedése és tüdőtágulása van. Pupillái jól reagálnak. Patella- és Achilles-ínreflexei jól kiválthatók. Neural-