Fogorvosi Szemle, 1913 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1913-06-01 / 2. szám

56

továbbképzés terén, a mely az általános orvosképzéstől úgy tárgyában, mint módszerében lényegesen különbözik. Az előbbi feladatnak öntudatos teljesítése sok olyan tehertől menti fel az előadót, a mely különben a kezdők részére szükséges elemi dolgok felsorolásával vállaira nehezedik. Értsük meg egymást. Úgy véljük, hogy az utóbbi 25—30 év alatt az egyetemről kikerült orvosnemzedék sok olyan dolgot talál ezen előadásokban, a mely előtte új, érdekes és tanulságos, de viszont sokat talál olyat is, a melyet már régen ismer és a mely reá nézve egy megfejtett rébusz értékével bir. Régen érzett szükség — boldogult Virchow is eleget is eleget buzgólkodott rajta, — hogy a dolgok lényegét külön kell választani a mellékestől, ha azt akarjuk, hogy a beszedett szellemi táplálék az elmét megtermékenyítse. A mit a nagy tudóstól a kortársak megtagadtak, adják meg neki az utódok.

A mit némely specziális tárgyú közlemény nyújt, a szakorvost nem elégíti ki, a gyakorló orvosra nézve pedig alig bir jelentőséggel. Ha valamely betegségről meg van állapítva, hogy gümös fertőzés, a bántalom következményeinél a bejutott baktériumok száma és virulentiája tekintetbe jöhet, azoknak minősége azonban nem. A csukamáj-olajnál már előnyösebben adagolható szerekkel is rendelkezünk. Ismerünk mosószappant, házi szappant, nátronszappant; de konyhaszappant nem. A baleseti sérülések százalékos rekompenzácziója nem méltó a huszadik század szelleméhez ; ilyesmi csak akkor volna lehetséges, ha az ember megszűnnék gondolkodó lény lenni és darabszámra volna számbavehető; hogyan lehetne ott szó kártalanításról, a midőn pl. egy munkásfiú olyan sérülést szenved, a minek folytán x°/0 munkaképességcsökkenést állapítanak meg rajta, de a mely sérülés őt egész életére megakadályozza abban, hogy jövedelmezőbb munkára vállalkozhassék ; ebből értsenek a „laikus szakértők“. A minek a gyakorlat szempontjából túlságos nagy fontosságot tulajdonítani nem lehet, azzal kár előhozakodni, ellenben nem lehetne eléggé hangsúlyozni azon botlásokat, a melyeket némely orvosok elkövetnek akkor, a midőn pl.