Fogorvosi Szemle, 1913 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1913-06-01 / 2. szám
53 rás az volt, hogy a védőlemezen a lerepedt fog helyén a kramponoknak megfelelően két lyukat fúrtunk, az új műfogat becsiszoltuk, beczementeztük, kramponjaival a lyukakon keresztül toltuk és ha hosszabb volt a krampon, a kramponokat ráhajtottuk a lemezre. Csakhogy az ilyen fognak ritkán volt erős tartása. A czement hamar kimosódott és a fog a lemezen lötyögött. Ezen úgy iparkodtak segíteni, hogy a lemezen keresztült tolt kramponok végeire csavarmeneteket vágtak és apró csavarral látták el a krampon végét. Ez sok esetben a nyelvnek volt alkalmatlan. Ezeken a bajokon segíteni akart az Ash-czég és forgalomba hozta a „Reparatur“-fogakat. Ezeknek a fogaknak a kramponok helyén szekrényszerü bemélyedésük van, a melybe a letörött fognak a kramponjai pontosan beleilleszkednek. Az eljárás az, hogy pontosan, az articulatiónak megfelelően be lesz csiszolva a fog, a hátlemez és a letörött fog kramponjai meg lesznek tisztítva és szárítva, azután czementtel bevonva, a műfog szekrénykéjét szintén megtöltjük czementtel s ráillesztjük a hátlemezre csekély nyomással addig, a míg a czement megsűrűsödött. Ezek a fogak eléggé jól beváltak. Ennél tökéletesebb a Steele-fog, a melyről bővebben a múlt számban már írtam. Ezen a helyen még meg akarok emlékezni a legrégibb kicserélhető műfogakról, a csőfogakról. Én ezekkel a fogakkal éveken át dolgozok, a nélkül, hogy bajom lett volna velük. Különösen vonatkozik ez azokra a csőfogakra, a melyeknek a közepén platina-cső fut végig. Ezeknek a csőfogaknak a porczellánja oly kemény, hogy kalapácscsal alig lehet szétütni, színezésük és formájuk pedig a legideálisabb. Saját praxisomban még nem fordult elő, hogy csőfogat ki kellett volna cserélni. De ha mégis előfordulna az ilyen csőfognak a törése, a pótlása ennek a lehető legegyszerűbb. A csőfog a harapásnak megfelelően be lesz csiszolva, a nyerge, illetve szekrénykéje és csapja tisztítva és szárítva lesz és azután czementtel bevonva és a csőfogat a csapon feltoljuk. Ennél egyszerűbb eljárást alig lehet képzelni. Hogy mégis oly kevesen használják a csőfogat, annak az oka az,
