Fogorvosi Szemle, 1913 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1913-10-01 / 3. szám

Ill

Láthatjuk ezekből, hogy a mütőfogászati irodalom sokkal tekintélyesebb, mint a fogorvosok zöme azt hiszi. És valóban csak a szaklapok adnak módot az eszmecserékre, a vélemények és ellenvélemények megvitatására és közlésére minden oly kérdésben, mely az újításokra, találmányokra és a kísérleti eredményekre vonatkozik. És mily érdekes és fontos kérdések maradtak megvitatás nélkül a kedvező alkalom daczára!

De miért? íme az oka: sok folyóiratnak csak igen csekély számú olvasója van, a többi folyóiratnak nyelve idegen azok részére, a kiknek számára készült. Mennyire kívánatos volna ily esetben az irodalomnak állandó jellegű összeállítása, mely alkalmat adna a gyakorló orvosnak, főként az olyan fogorvosnak, ki egyúttal irodalmi működést is fejt ki, megismerni ezen czikkeket.

Az ilyen indexnek nagy segítségére vannak az irodalmi rapportok. De abban, hogy az ily rapportok még nem elégségesek, szerintem Port professornak igaza van, a mint fentebb említett beszédében kifejtette, hogy ezen index és rapportok korlátolt sikerének okát abban találja, mivel a rapportokat nem becsülik meg értékük szerint és mert a folyóiratok jobban fizetik, többre értékelik az eredeti czikkeket, mint a rapportokat és bíráló ismertetéseket. Ez az eljárás kétségtelenül jogos némely szempontból, de annál inkább meg kell jegyeznem, hogy néha sokkal nehezebb egy jó és tökéletes rapportot, vagy eredeti czikk kritikáját megírni — különösen, ha ez valamely idegen nyelven íródott —, mint részletes casuistikát eredeti czikk formájában.

Az Indexnek is megvan már a maga történelme. Az első ily czélú munka, mely 1839—1849-ig terjedő időre vonatkozott, New-Yorkban jelent meg American Libraiy of Dental Science czím alatt. További sorozat követte az elsőt a következő évek folyamán.

A legjobb és legmegbízhatóbb [index kétségkívül Pori professoré, de ez is megakadt 1902-ben. A többi index, a melyeket maguk a folyóiratok hoztak, mint a L’Odontologie, Le Laboratoire, a Progrés Dentaires réunis etc, egyáltalán