Fogorvosi Szemle, 1912 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1912-03-01 / 1. szám
53 I. Berendezés 10—15.000 márka. II. Fizetések: Vezető és első fogorvos _ második fogorvos____... esetleg fogorvosnő______ szolga ............... ............... segítő testvér ..................... III. Dologi kiadások (1. Strassburgban)... 7000 márka 5000 4000 1200 1200 2400 V összeg (berendezés nélkül)_ 20.800 márka Itt megjegyzem, hogy az iskolaorvosok fizetése legnagyobb Nürnbergben, a hol 7200 márkáig felmehet nyugdíjjogosultsággal. Azt látom azonban, hogy igen gyakran változtatják helyeiket. Kisebb város 22.000 lakossal 4000 tanulóval Jessen szerint szerződést kössön egy magán-fogorvossal; a kiadásokra fejenként 1 márkát számít, a miből 2400 márkát kapna a fogorvos, míg dologi kiadásokra 1600 márka jutna. A költségeket számos helyen a tanulók szülőin iparkodnak részben vagy egészben behozni, míg a teljesen szegényekről a szegényalap gondoskodik. A szülők bevonását nemcsak anyagi, hanem erkölcsi szempontból is kell helyeselnem. A legtöbb helyen minden tanuló után 1 márkát fizetnek a szülők, a mit havi 10 Pfenniges részletekben törleszthetnek, másutt csak az első gyermek fizet 1 márkát, a következő már csak egy felet. Berlinben minden kezelt fogért 72 márkát fizetnek, a mi már komplikálja a dolgot. Hamburg 12 márkát fizet minden tanulója után, a miből a szülők csak 0-5 márkát térítenek meg, míg a többit, 0'7 márkát az állam fedezi. Az a kérdés végül, hogy mi Magyarországon mily irányt kövessünk ? Azt hiszem, itt Budapesten feltétlenül iskolai fogklinikák kellenek, hasonlóképpen a nagyobb vidéki városokban. Bár vidéki városban könnyebben lenne ily fogklinika felállítható, jobban megfigyelhető, sajátos viszonyaink között, a mikor minden város a fővárost nézi és ahhoz képest igazodik, mégis itt Budapesten kell az elsőt létesíteni. Részemről azonban nem tartom helyesnek a főváros azon
