Fogorvosi Szemle, 1912 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1912-10-01 / 3. szám
152 Stents-lenyomat. A stents-lenyomatnál Grünberg, mikor a meleg és megpuhult stentset a kanálba tette, mindenestül abba a meleg vízbe sülyeszti a kanalat, a hol a stents felpuhult, hogy ezáltal a kanál olyan hőmérséket nyerjen, mint a stents, hogy így egyenletesen felmelegítve a stents a kanál felőli részeken is állítólag jobb modellt kap. Az így felmelegített stentset még aluminiumporral hinti be s így vesz lenyomatot. A positiv modellnél meg kell hagyni egy bizonyos részt, az áthajlási redő részéből nem lefaragni, mert a megfigyelésnél, s tervkidolgozásnál mennél többet bírunk a fogak fölötti részből, annál jobban tudunk eligazodni. A tervkészítés. Ha a pontos lenyomat megvan, azt megfigyelés alá veszszük s megnézzük, hogy a fogak vájjon teljes számban vannak-e jelen s megszámoljuk, nincsenek-e helyükből kimozdítva vagy eltolva, s ha igen, az esetet reconstruáljuk, vagyis a fogívnek megadjuk azon alakját, a melylyel birt a fogak elmozdulása előtt. Occlusio. Angle a fogak occlusiójában megkülönböztet hétfélét. Ú. m.: labial, buccal, ha kifelé áll a fog lingual, ha befelé mesial, ha előbbre harap mint rendesen distal, ha hátrább harap, ha a fog tengelye körül van forgatva, tortoocclusio, ha nem bujt ki a rendes időben, infraocclusio, ha magasabb, mint a többi, supraocclusióban van. Diagnosisok. Angle az I. molarisok egymáshozi viszonyát tekintve, három főosztályt különböztet meg. I. oszt. az, ha a felső első molarisok mesialis csücske beleharap az alsó molarisok középső vájulatába s így normalis occlusio az, ha I. osztály van jelen s minden fog a maga helyén van s a fogívek rendesek. Ha a felső molaris nem harap az alsó molaris vájula-
