Fogorvosi Szemle, 1911 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1911-06-01 / 2. szám

80

csövébe akasztottam, a másikat pedig selyemfonállal a felső ívhez kötöttem épen a caninusokkal szemben. Saját fiamnak esete lévén, fájdalom, nem csináltam pontos följegyzéseket könyvemben; de a mint már említém, a műveletet az alsó tizenkétéves molarisok előtörése előtt kezdettem meg és a fiam a legközelebbi születési napján 26 éves lesz. Azt hiszem, ez elég authentikus adat. Több évvel az eset szabályozása után dr. Case írt nekem és magának vindikálja az intermaxillaris gummiligatura prioritását. Továbbá küldött nekem különlenyomatokat annak kimutatására, hol és mikor írta le és ezekből kitűnik, hogy ő ezt csak kisegítő erőül használta más eljárással kombinálva.“ (Items of Interest, 1907. P. 615.)

1907.

Május. A Dental Cosmosban Case válaszol egy czikkben („Rise and development of intermaxillary force“) Deweynek és újból nyomatékosan magának vindikálja a prioritást.

❖ ❖ *

Az imént felsorolt hiteles adatokból kétségenkívül a következőket lehet tárgyilagosan megállapítani :

1. Case és Baker körülbelül egyidőben alkalmazták az intermaxillaris horgonylatot és ligaturát.

2. Case mindenesetre függetlenül Baker-tői, mert ez utóbbi nem közölte felfedezését mindjárt irodalmilag.

3. Case közölte az első irodalmi adatokat ezen horgonylatra és ügaturára vonatkozólag.

4. Az irodalmi prioritás megállapításánál Case eljárása határozott, biztos, kétséget kizáró, az igazságot mindenképpen kikutatni akaró.

5. Ellenben Baker és Angle eljárása ingadozó, habozó ellentmondó, halogató.

6. Az egyedüli ellenvetés, melyet az utóbbiak Case-zel szemben fel tudnak hozni az, hogy a Case publikálta első esetben ő az intermaxillaris ligaturát nem kizárólagosan és egyedüli eszközként használta a szabályozásnál, hanem más eszközökkel combinálva.