Fogorvosi Szemle, 1911 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1911-06-01 / 2. szám

75

November 24. Baker válaszából: „Az intermaxillaris ligatura használata tőlem származik. Soha nem hallottam és nincs is tudomásom róla, hogy előttem más használta volna. Nem mondom, hogy senki sem használta, de azt igenis állítom, hogy ha valaki használta én előttem és ugyanolyan jó eredményeket ért el vele mint én, és nem informálta a szakköröket, akkor az illető nem teljesítette kötelességét.“

„Mikor először jött hozzám (t. i. Angle), hogy megtekintse fogszabályozási eljárásomat, többek között ezt a módszert is megmutattam neki, mint saját találmányomat. Elmondottam neki, hogy a legjobb eredménynyel alkalmaztam ezt. Ő némileg skeptikusan nyilatkozott hatásosságáról, de, mint mondá, meg fogja próbálni, a mit meg is tett 8—10 esetben, mielőtt publikálta.“ (Cosmos 1904. p. 349.)

1903.

Január 2. Case levele Bakerhez, melyben a tárgyra vonatkozó különlenyomatainak beküldése mellett újból felszólítja őt, nevezze meg a helyet, a hol először publikálta találmányát, annyival is inkább, mert Angle, kihez szintén felvilágosításért folyamodott, nem tudja ezt megnevezni. (Cosmos,

1904. p. 350.)

Január 6. Baker előadása a Stomatological Society of New-York City-ben, melyben az intermaxillaris ligatura történetére vonatkozólag ezeket adja elő:

„Legkisebb fiam felső állcsontja nagy fokban előreállt, az alsó pedig hátracsúszott, minek kezelésére egy hatásosnak ígérkező tervet dolgoztam ki. Tanulmányi mintáimat az American Academy of Dental Science elé vittem és megmagyaráztam módszeremet. Ezután az előadottak értelmében hozzáfogtam az esethez és azt sikeresen be is fejeztem“. . . .

. .. .„Mintáimat az American Academy of Dental Science elé vittem, megmagyaráztam kezelési tervemet, kérve hogy olyanformán közöltessék, mint új eljárás előre- és hátraálló állcsontok javítására. Az esetet 1893 tavaszán kezdtem el és az eredmény rendkívül meglepett. Két hónap alatt a fogsorok normalis helyzetben voltak; de félve, hogy ismét