Fogorvosi Szemle, 1911 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1911-03-01 / 1. szám

19 Ritka parotisdaganat. Előadta: Haberei (Bécs) a német orvosok és természetvizsgálók ez évi 82, vándor­gyűlésén Königsbergben. Az eset valódi parotishaemangioma volt, melynek termé­szetét csak a szövettani vizsgálattal lehetett biztosan meg­állapítani. Az eset 4 hónapos gyermeknél fordult elő. Először csak egy látszólag kifejezett angiomát irtottak ki, de két hét múlva a parotismaradéknak nagy daganata képződött, úgy hogy a teljes kiirtás vált szükségessé. Az operatio alkalmával sikerült teljesen kímélni a nervus facialist. Az eset most egy évvel az operatio után recidivamentes, a betegoldali nervus facialis kifogástalanul működik. A parotishaemangiomák na­gyon ritka daganatok: csakis a gyökeres operatióval érhetni el gyógyulást, a nem gyógyított esetek eddig még mind elpusztultak. Az aetherrel való narkosis a gyermekkorban. Előadta Martin (Genf) a franczia seb. társ. ez idei 23. con­­gressusán Párisban. Előadó 22 év alatt 1365 aethernarkosist végzett a genfi gyermekkórházban és egyetlen halálesete sem volt. Sohasem látott tüdőcomplicatiót és azt hiszi, hogy ez mindig fertőzés vagy megfázás következménye. A legfontosabb complicatio a lélegzés hirtelen megállása az asphyxia veszélyével, a melylyel azonban könnyen elbán­hatunk, ha eltávolítjuk a maszkot, mesterségesen megindítjuk a lélegzést és flagellatiót végzünk. Viszont az aether nem okoz szívsynkopét, mint a chloroform. Előadó két év óta 42 esetben egy évnél fiatalabb gyer­meket is altatott aetherrel és nem észlelt semmiféle compli­­catiót. Ezért az ilyen korban az aethert tartja a legjobb bódító anyagnak. Mindig a Julliard-féle maszkot használta, módosítva a gyermek kora szerint. Poncet (Lyon) megállapítja, hogy az aether híveinek száma folyton nagyobbodik, a mi csak természetes, mert a ki gondosan és elfogulatlanul kipróbálja ezen anaestheti­­cumot és összehasonlítja a chloroformmal, felismeri előnyeit és végleg elfogadja.

Next

/
Thumbnails
Contents