Fogorvosi Szemle, 1911 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1911-06-01 / 2. szám

115

adrenalinig, természetesen részletesebben tárgyalva a modern anaestheticumokat s végül megemlíti a kataphoresis és magas frequentiájú áramot is.

Érdekes adatokat említ egy befejező kis közleményben Svédország nyilvános szájhygienéjének fejlődéséről, mely ma már oly magas fokon áll, hogy a népiskolák egynémelyike, sőt a hadseregben minden hadosztály „fogorvosi klinikák“ felett rendelkeznek. Dr. D. K.

Utófájdalom helybeli érzéstelenítés mellett végzett foghúzás után. Irta: Sander. (Nachschmerzen nach unter Lokalanästhesie ausgeführten Extraktionen von Zähnen.) (D. zahnärztl. Wschr.)

A szerző szerint az utófájdalom oka a következő négy körülményben rejlik: 1. túlságosan concentrált oldatot vagy sok folyadékot injiciálunk; 2. az állkapocs nagyon előrehaladt gyuladása (tályog, cysták stb.); 3. az oldat nem tiszta; 4. a foghúzás után keletkező fertőzés, a mely, mert nincs védő véralvadék, könnyebben bejuthat az alveolusba. A szerző az utófájdalom kikerülésére azt ajánlja, hogy 5%-os karbololdatba mártott vattatampon segítségével az extractiós sebbe anaesthesint tegyünk és belsőleg adjunk 03—05 gr. pyramidont.