Fogorvosi Szemle, 1911 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1911-06-01 / 2. szám
108 és hasonlóképpen nem foglalja munkájába a finomabb dolgokat sem, mint például az aranytöméseket és porczelláninlayket stb. Kívánatos volna, hogy ezt a jó könyvecskét minél több oly kartárs elolvasná, kinek lakhelyén specialista fogorvos nincs és így sok fájdalomtól vagy fölösleges foghúzástól mentené meg patienseit. Dr. Bányai. Die Ahnherren der Zahnheilkunde, von Dr. H. Kümmel. Minden idők kellemes olvasmánya volt és lesz az elmúlt korokra való visszaemlékezés. Valamint kellemes és kedves dolog végigjárni a rég elhagyott szülőváros utczáit, úgy jól esik átlapozni régmúlt idők visszamaradt porlepte molyos könyveit és kiböngészni belőlük azokat a fejezeteket, melyek képét adják tudományunk gyermekkorának, azaz régibb állásának, melyre mai magaslatáról már messzelátóval kell visszanézni. A szerző essay formájában dolgozza fel azon anyagot, melyet szorgalmas és fáradságos munkával gyűjtögetett régi könyvtárak rég elfelejtett könyveiből. Johann Qaddesdentől, Ambroise Páréig nyolcz, kora leghíresebb orvosának életét és működését írja le, főképpen hátrahagyott műveik bő felhasználásával és citálásával. A tizenharmadik századtól a tizenhatodikig éltek e férfiak, kik neves orvosok voltak és mint ilyenek műveikben sok olyant is hagytak hátra, a mi a fogászatra vonatkozik és feltárnak előttünk több oly rést, mely betekintést enged az akkor divatozott fogkezelésbe is. Rég lehantolt sírjaikban felkeresett szereplői olyan emberek voltak, a milyeneket mindegyiknek saját kora, mint kimagasló alakot megkívánt, illetőleg megteremtett: álomfejtők, astrologusok, boszorkánymesterek, alchymisták stb. Míg egyesekben az agyafúrt, lelketlen, fortélyos népbolondítót láthatjuk, addig mások mint komolyan gondolkozó fők és a tudás szövétnekével előretörő lelkek tűnnek fel. Látjuk a könyvecskéből, hogy Gaddesden a legundorítóbb dolgokat kente a fájós fogakra és őrjöngő csalafintasággal állította
