Fogorvosi Szemle, 1910 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1910-06-01 / 2. szám

100 szer szerint tudományos kísérletképpen s eddig e gyerme­kek közül egy sem szenvedett ú. n. gyermekbetegségekben s egynek sem voltak adenoidjai. Végül felhívnám figyelmüket Dr. Ottofynak a Dental Cosmosban (1908 július) megjelent „Az igerotok fogai“ czímű értekezésére. Abban azt írja, hogy az igerotok a legprimitívebb életviszonyok közt élnek s még nincsenek „megfertőzve“ a civilisatio jótéteményeitől. E nép­törzs fogainak vizsgálata többnyire tökéletes fogíveket ered­ményezett, alig 2% a fogromlás, ellentétben a civilizált fajokhoz, a melyeknél ez a caries-arányszám 20ü 0-ot tesz ki. (Zárójel közt megjegyzi, hogy bátran 75%-ot is írhatna.) Dr. Ottofy e nép jó fogállapotát a táplálkozás jellegének tudja be, mely bőven nyújt alkalmat a rágásra. Azonkívül pedig mértékadó a szabad levegőn való tartózkodás. Mihelyt kitűnő a tejfoguk, megkezdődik náluk a kemény táplálkozás. Dr. Hawley, az amerikai orthodontisták társaságában tartott elnöki megnyitójában arra a körülményre hívja fel tagtársait, hogy a gyermekételek megválasztásában és elkészí­tésében radicalis változtatásnak kell végbemennie, hogy elérjük a tökéletes fogsort. Azt mondja, nem kell visszatérnünk a barbarismushoz, de a szükséges változtatásokat belekapcsol­hatjuk mostani életrendünkbe. Dr. Hrdlicka, ki hónapokig élt az indiánok között, arról értesít, hogy néhány törzse e népnek szokásszerüen gyantát rág s ezzel járulnak hozzá a rágószervek functionalis activi­­tásához. Dr. Lawrence Baker fényképfelvételeket mutatott be nekem, melyek két tengeri nyálon végzett kísérleteket ábrázol­nak. Mindkét kísérleti állatnak egy-egy fél fogsorát leköszö­rülte, úgy hogy a rágás ezen az oldalon lehetetlenné volt téve. Ezt az állapotot 7 hónapig tartotta fenn. A tengeri nyulakat azután megölte és megvizsgálta koponyacsontjaikat. A két csonkított oldalon a mandibulák sokkal kisebbek vol­tak, eltérést is okozva az illető oldalon. Ez eltérésben osz­tozott a megfelelő felső állkapocs, valamint az orrüregek is. Mindkettő kisebb volt a csonkított oldalon, mely mellett az orrseptum elgörbülése is beállott. Sőt, ennek a következmé­

Next

/
Thumbnails
Contents