Fogorvosi Szemle, 1910 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1910-06-01 / 2. szám

A gyermek táplálkozása, mint a fogrendellenesség és fogromlás tényezője.

A Fogorvosi Szemle számára beküldötte E. A. Bogue, D. D. S., M. D., New-York, N. Y., az amerikai fogászati tudományos akadémián tartott

előadásából.

Azon gondolkozom, hogy Önök elé tárjam a tárgyat, a melyen dr. Sim. Wallace Angliában sok éven át dolgozott és elismeréssel akarok adózni a sok útmutatásáért, a melyet ezúttal Önökkel is leszek bátor megismertetni. Épúgy követőinek, dr. Henry J. Hartz (Detroit) és Mr. Horace Fletchernek, elismerésemet óhajtom kifejezni a tárgy iránti érdeklődésükért.

A fogromlás immunitását vizsgálva, mindnyájan észleltük, hogy azok a fogak, a melyek oldalt gömbölyűek, inkább képesek ellentállni a romlásnak, épúgy a rendes állású fogak is, mint azok, a melyeknek oldalai (szélei) laposak.

Rendes fogállás elősegíti az öntisztulást, a mely rendes rágás által megy végbe. Gömbölyded oldalú fogak mechanikailag lecsusztatnak magukról minden nem ragadós ételt s ezt különösen a rágás folytán előidézett nyálkafolyás teszi lehetővé. A gömbölyded oldalaknak és rendes rágásnak dr. Black szerint nem tulajdonítottak elég fontosságot. Lapos szélű fogak rendszerint nincsenek teljesen fedve zománczczal, miáltal hasadékok keletkeznek, a melyekből az ételmaradékok nem távolodnak el s okvetlenül cariest okoznak, mert az ételmaradékok útján savak képződnek, a melyek caries-bacteriumok úttörői. Oly fogak, a melyeknek hasadékai és lapos oldalai (szélei) vannak, a szervezet gyöngeségének jelei és