Fogorvosi Szemle, 1909 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1909-06-01 / 2. szám
67 hiszen fel lehet benne találni a keresett dolgot, de igen körülményes a sok apró fejezet között való eligazodás; tehát olvasás vagy beszéd közben nem elég gyors segítség és csakis úgy tanulságos, ha systematicusan átlapozunk belőle kisebb-nagyobb részt és az előttünk eddig ismeretlent agyunkba elraktározzuk. Másik megjegyzésem, hogy nagyon sok a pontatlanság és pongyolaság benne. Az egyes nyelvek kifejezései nem fedik egymást; például a német és francia borax ecsetnek, az angol és olasz nyelvben teveszőr ecset felel meg ; vagy a német aranyozásnak, az angol és francia villanyos áram segélyével való aranyozás felel meg, mig az olasz ismét egyszerű aranyozással elégszik meg; az arany koronát tágító műszer, az angol részben egy más célra szolgáló eszköz nevét viseli, holott ezt számos árjegyzékben is pontosan meg lehet találni. Továbbá egy helyt az Ozon az Oxygen synonimájaként szerepel. A fémek között találjuk az alabastromot, márványt, üveget, porcellánt, agyagot és krétát. A zománc munkák rovatában a német és angol foghuszománcnak, a franciában és olaszban csak zománc felel meg; ugyané francia és olasz kifejezések szerepelnek a fog szöveti részét képező zománcnál is. És még sok hasonló. Az ily pontatlanságok és pongyolaságok bőven akadnak utunkba és ha talán nem is minden oldalon botlunk beléjük, sokszor két-három ilyen akad egymás közvetlen közelében. Az egyébként jól tervezett és jól kieszelt könyvnek az a fő hibája, hogy egy ember irta. Szerény nézetem szerint ehhez négy szerző kellett volna, minden nyelvnek megfelelőleg a maga nemzetiségebelije, ki a többi nyelvek egyikétmásikát is birja. így minden nyelv a maga zamatosságában volna képviselve, nem pedig úgy, hogy sok helyütt csak körülírás található a találó szó vagy kifejezés helyett. Mindemellett azonban igen sok jó és hasznos van a könyvben és nem dobja ki pénzét hiába, ki vele — addig amig jobb nem akad — könyvtárát gyarapítja. Dr. Bányai Sándor.
