Fogorvosi Szemle, 1909 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1909-03-01 / 1. szám

39

amikor nélkülünk fogják rendezni ezt az ügyet. Lehet, hogy véleményünket ki fogják kérdezni, de a megtörtént dolgokon változtatni már nem fogunk tudni. Emlékezzenek csak vissza a munkásbiztositási törvényre, amely az orvosi kar érdekei ellen van, amely ellen az egész orvostársadalom protestált, de siker nélkül. Ismételem, ma a helyzet kulcsa még nálunk van, használják fel az időt, ennek az ügynek a rendezésére.

Tömörüljünk.

! Úgy látszik, a legfőbb ideje elérkezett a fogtechnikus ügy rendezésének. Maguk a fogtechnikusok teszik meg a szívességet, hogy kényszerítenek bennünket e kérdéssel nemcsak behatóan foglalkozni, hanem a legnagyobb erélylyel annak végleges rendezésére törekedni. Csakhogy ebben a végleges rendezésben ezúttal már csak saját karunk érdekét, kell, hogy szem előtt tartsuk, azt a jó indulatot, amelyet e kérdésben a közelmúltban a fogorvosi kar vezetősége tanúsított eljátszotta a fogtechnikus ipartestületnek szerencsétlenül taktikázó vezetősége. Az a fogtechnikusi kar, amelyik a belügyminiszter előtt saját maga beismerte, hogy rendszeresen űzi törvényeinkben tiltott kuruzslást és amelyik évek óta, tehát a fogorvosi karnak akár közömbössége, akár jóindulata folytán, büntetlenséget élvez, ezen jóságát a nobilis karnak azzal hálálta meg, hogy az összes bpesti fogorvosokat ipari kihágás és tiltott megrendelés gyűjtés cimén a kerületi elöljáróságoknál megvádolta. A kerületi elöljáróságok a vádakat minden esetben visszautasították, kivéve azokat az eseteket, ahol fogorvos iparigazolvány és tanoncszerződés nélkül tanoncokat tartott. Ami az ipartörvény értelmében természetes is. .

Ellenkezőleg áll a dolog a segédtartást illetőleg, meri a belügyminiszternek 4748 901. átirata a keresk. miniszternek 6917(1899. rendelete határozottan feljogosítják a fogorvost saját gyakorlatának ellátására segédszemélyzetet nem csak tartani, hanem az utóbb hivatkozott kereskedelmi rendelet ezeket még a pénztári bejelentés alól is mentesiti. A meg