Fogorvosi Szemle, 1909 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1909-09-01 / 3. szám

LAPSZEMLE.

Kísérletes vizsgálatok a foggyökér-'tömést illetőleg, különös tekintettel a parafinra, mint gyöktömő anyagra. Szabó József dr. (Stomat. közi. 1909. 6.)

Szükségesnek tartja a gyöktömések értékének helyes megítélése céljából a laboratóriumi vizsgálatokat. Az üresen hagyott gyökcsatornába idővel vérsavó tódul be, meiy jó táplálója lévén a baktériumoknak, gyakori a következményes gyökhártyalob. Állítását kísérletileg olyképp igazolja, hogy üresen hagyott gyökcsatornáju, de a koronán jól záró töméssel ellátott fogakat methylen kék vizes oldatában hetekig állni hagyván, a festékanyagnak a csatornába való behatolását mindenkor konstatálhatjuk. Az ilyképpen tömött, de az üresen hagyott gyökcsatornában typhussal mesterségesen fertőzött fog a stebil bouillont megzavarositja. Ezen kísérletek alapján, a szerző szerint, a gyökcsatornák elzárása, megtömése elsőrendű feladatunk.

A gyökértömő anyagtól megköveteljük, hogy hermeticusan zárják el a foramen apicalét. A szerző kísérletei beigazolták (inethylenkékben való áztatás, hogy a vatta, a megkeményedő cement, a guttapercha és a puha paszták közül egyik sem felel meg a hermeticus zárást illetőleg szükségelt követelményeknek. Még a puha paszta az említettek közül a legjobb. A gyökcsatornába vitt antiseptikumok lassankint resolbeálódnak. Törekednünk kell tehát olyképen elzárni a gyökcsatornát, hogy az alveolus a gyökcsatorna felől ne legyen fertőzhető. Először Char. S. Tomes ajánlotta a paraffint gyöktömő anyagul, majd utána Trauner, Eckstein, Ziegler, H. B. Hickmann, Luniatsdiek Írtak a paraffinról és alkalmazásának technikájáról. A paraffint 1830-ban Kari Freüierr v. Reicheibach fedezte föl a fa száraz destillátiója közben mutatkozó produktumok között.