Fogorvosi Szemle, 1909 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1909-09-01 / 3. szám
104 főtisztviselője, amely tisztségemnek köszönhetem azt is, hogy ezen illusztris társaságban helyet foglalhatok. De nem mint orvos akarok szólani, hanem mint magyar ember, mint sokat szenvedett hazámnak hűséges fia. Mi/ Uraim és Hölgyeim lázas türelmetlenséggel vártuk Önöket; vártuk nemcsak mint tudósokat, hanem mint a külföld, illusztris, nagynevű, hivatott képviselőit, kik megismervén ezt az ezer veszedelmet látott országot és a becsületes népet, amely itt lakik, hazájukba visszatérve el fogják mondhatni honfitársaiknak, hogy itt Európa közepén egy nemzet él, mely csak ezer éves szenvedés után jutott ahhoz, hogy a kultúrának szentelje idejét, mert mig egyik kezével dolgozott magának és családjának fenntartása érdekében, másik kezével a magyarnak állandóan fegyvert kellett forgatnia, hogy megvédelmezze hazáját, szeretteit és vagyonát ellenségnek és szövetségesnek fegyvere és hütelensége ellenében, mely minden oldalról és minden időkben szünet nélkül fenyegette! Vigyék hírül hazájukba, hogy ez a sokszor megrágalmazott nemzet tele van nemes ambícióval, kultúrájának fejlődése arra hivatott kezekben van ! Hirdessék otthon, hogy mi a magyar lélek őszinte igaz barátságával, rajongó szeretettel és a tudományok iránt nem lankadó lelkesedéssel ölelünk keblünkbe mindenkit, bármely nemzet fia legyen, aki eljön hozzánk hogy ismereteinek, bölcsességének, tudományának kincseit mivélünk megossza! Üdvözlöm Önöket Hölgyeim és Uraim, ajkaimról a magyar nemzet fiainak hálája szól Önökhöz; abban a reményben, hogy a közöttünk való tartózkodás csak meg fogja erősíteni azt a kapcsot, mely minket eddig is a tudománynak szent nevében összekötött! Poharamat az internationalis collegiális érzés erősbödésére emelem!“ Ezen beszéd után következtek az egyes nemzeti bizottságok szónokai: Gocidby (London), Aquilar (Madrid), Ouri (Páris). Rhein (New-York) stb. végül Dr. Sturm (Budapest) az A. S. I. főtitkárát Allaeyst (Anvers) köszöntötte fel.
