Fogorvosi Szemle, 1909 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1909-09-01 / 3. szám
95 eset, arrelyen Tomes eszközölte az ő méréseit, nem volt normális, a fogak össze voltak szorulva és II. praemolarist ki kellett húzni a második fogzás ideje alatt. Ezen megfigyelések nem lehetnek iránymutatók azon változásokra, amelyek a fogazat normális fejődési folyamán mutatkoznak. Az én méréseim, amelyeket azon célból végeztem, hogy a fogivnek a második derititió folyamata alatt nyilatkozó változásoait tegyem tanulmányom tárgyává, oly három egyénen ? szközöltem, akiknek normális fogazata volt. A vizsgálatokat hat sorozat, gypsöntvényen végeztem, amelyek a három egyénnek felső és alsó állkapcsát mutatták a második fogzás tartama alatt. Meg lehet állapítani, hogy a tejmetszőíogak a 6 és 7 életév között a második fogzás kezdetén vesztek el. Már Delabarre megállapította, hogy azon gyermekeknél, akiknél ezen fogak kihullása nem következett be ezen időpontban, előre lehet következtetni a maradó fogak helyzetének szabálytalanságára. Ezeknek a méréseknek nincs nagy fontossága az elülső fogak hullási módjának megállapítására vonatkozólag. De sokkal nagyobb fontossága van már a tejcaninusok és molarisok különböző irányban való elmozdulását illetőleg. Ezen mérések meggyőztek arról, hogy egyetlenegy sem tartotta meg helyét, még a tejfog kihullása előtt sem. A fogiv kiszélesedett és még jobban megnyúlt. A metszők, a caninusok és molarisok (természetesen a hullok) mind distalis irányba törekvő mozgást végeznek. Az iv akkor éri el legnagyobb hosszúságát, mikor a maradó metszők már megjelentek, de a tejcaninusok és tejmolarisok még helyükön állanak. A metszőkből, a caninusokból és a praemolarisokból álló ívnek rövidülése csak a tejmolarisoknak kihullása után kezdődik. Mindkét állcsonton lehet constatálni a fogaknak ezen elmozdulását, de ez a felső álkapcson sokkal kifejezettebb. Meg kell rnég emlékeznünk, az iv azon sugára közötti helyváltozásától is, amely a két középső metsző között verticalisan vonul el és merőleges azon vonalra, amely a két tejmolarist (praemolarist) összeköti. Ezen sugárnak egy kisebb mérvű megrövidülése észlelhető a felső állcsonton ; kevésbbé
