Floridai Bajtársi Híradó, 1985 (3. évfolyam, 1-3. szám)
1985 / 3. szám
u 4. odahaza., akik a nyári lelassult ügyeket intéztük. Osztályparancsnok, szárnyparancsnok szabadságon volt, igy a Szárnyat Dr. Nagy l'aszi barátom vezette, mig az Osztálynál mag8m tevékenykedtem, mint segédtiszt. Évfolyamtársak is voltunk s mindketten főhadnagyok, -^mellett még a Eudovika Akadémiáról jó barátok is. ogyik szép nyári napon xaszi barátommal elhatároztuk, hogy a laktanya udvarán lévő eperfa alatt ütjük fel-nem a tanyánkat, hanem az irodbnkat.Kihozattunk két adztalt és két széket és az irodánk már állt is. igy került az osztály és 8 szárny 9 "szigeti gyepüszállásokra•" ÄZ irodai tiszthelyettesek nagyot néztek ezen az ójitáson, s fö~ leg 8z erős napsütést nem nagyon kedvelték, ami mindig erősebben ér^ztette hatását.- Ha ki-kijöttek a dó hűvös irodákból, a szikrázó napsütésben síig láttak, amig a referátat olvasták, vagy egyéb kérdésekkel ostromoltak bennünket. Közeledtünk 8 déli órákhoz.A délelőtti munkákkal jóformán már készen is voltunk. 4 meleg pedig kezdett egyre kellemetlenebb lenni, így aztán mind iaszi, mind én,- levetettük a zsávoly zubbonyunkat s égy Üngujjban tevekénykedtünk tovább, Még az a nagy kosár csemegeszöllö sem enyhítette melegünket, amit isszi a kettőnk iróasztsla közé helyezett el, hogy közben abból csipegethessünk. ■< Két rókánk közül egy megszökött s a megmaradt Marci hosszó dróton nyakörvvel szaladgált fel s slá a laktanya udvarán.® volt a villamosított róka. Kijött az ideje , hogy mielőtt elmennénk laszival az étkezdébe, neki is adjunk ebédet.- íaszi került s fordult és egy légpuskával jött elő. A verebek éppen nagygyűlést rendeztek a§ eperfán, így könnyű volt onnan egymásután puskacsö-végröl egy párat leszedni, Marci ügyesen k8pta fel a lelőtt verebeket s vitte 8 rejtekhelyére s ott az elsö"pá¥/zsákmányjr megette, majd a többieket pedig elásta, gondolván, hogy holnap is lesz ;egy nap. - egymásnak adtuk a puskát és igy készítettük a rókánk ebédjét. Egyszer csak gépkocsizajt hallottunk, amely megállt a laktanys elótt.- Egy pár perc múlva már lépkedett is felénk, fiatalos, rugsnyos léptekkel kerületi parancsnokunk, ÍŰlgyeey Győző ezredes ór.^ok időnk már nem maradt, igy í'sszi letémasztotta a fegyvert sz eperfa mellé s már mentünk is kerületi parancsnokunk elé,- ott vigyázba merevedtünk.- mi jelentkeztem mint osztálysegédtiszt, laezi mint szárnyparancsnok helyettes.- M9jd mindketten engedélyt kértünk, hogy felvehessük 8 zubbonyunkat. Ez volt az első találkozásunk a kerületi parancsnokunkkal. Gondoltuk is magunkban, hogy ez nem volt valami jó bemutatkozás. tár pillanat máivá már zubbonyban álltunk mindketten kerületi parancsnokunk meüfefct.-Igen barátságosan jegyezte meg,- Eátom,- az irodákat kihelyeztétek az eperfs alá. Igen - vágtuk rs mindketten egyszerre.- Majd miután 8 hivatalos jelentéseket megtettük s jelentettük ,hogy parancsnokaink jelenleg hol vannak, Eftigvesy ezredes nr megkérdezte, jelenleg mit is csináltunk.- Nem kerteltünk,hanem őszintén jelentetttük, hogy egy pár verebet lőttünk le g rókánknak, mielőtt mi is mennénk ebedélni.- Ezután - legnagyobb csodálkozásunkra a ezredes ór is felvette a légpuskát s^könnyű szerrel ö is lepuffantott egy pár verebet. ^egkőnnyebbutve néztünjd egymásra ^aszival.Msjd a vadászatra pontot tett.- Kiadta a parancsot és utasításait, a hivatalos szemlét délután fogja megtartani. Intézkedjek a legénységgel. Tasival azonnsl pattantunk s kezdtünk intézkedni.- Majd hármasban elmentünk sz étkezdébe. •... A délutáni szemle, ami főképpen az irodai dolgokra volt szánva igen jól sikerült.Már kérte is a szemle jegyzőkönyvet az euredes ór. Erősen figyeltem messzebbről, hogy mik is kerülnek abba bele. Az osztály kiváló szemlét kapott s ezzel a mondattal fejezte be kerületi pa-
