Floridai Bajtársi Híradó, 1985 (3. évfolyam, 1-3. szám)

1985 / 3. szám

1 2. A minap olvastam az egyik újságcikket• Igazat adok az Írójának, amikor igy ir;-"Aki- nem akarja látni, hogy az anyanyelvi konferen­ciák a birtokon belül lévő budapesti kormány érdekeit szolgálják, sz süket és vak."- Ha egy szabadföldi magyar elfogadja a hazaiak meghí­vásét és élvezi vendégszeretetüket, ezzel önmagét fosztja meg cselek­vési szabadságától." En ezt teljesen magaménak vallon szintén. * * * ( csend-ör-szem ) Dr. í'üry Lajos KEZFOGO A GUBODI KERTBEN. Ma jöttek ki először 8 laktanyából, mert már megtanultak járni, ahogyan egy katonához illik, tisztelegni, ha egy öreg huszárt, vagy csillagos katonát látnak.A nagy, kosarasmsrkolatu hus^árkardot is tudja már cipelni és nem botlik fel benne.A kerekes Árpád sarkantyúk olyan szépen pengenek a ceglédi köves utcákon, hogy Öröm a járás. I'iö zenegy óráig kapott kimaradást és a zsoldja is zsebében van.^ettö pen­gő. Meg két darab Levente cigaretta, ^ibcs ismerfise, nincs ahova men­jen. A többiek moziba mentek, de az nagyon drága. &okan mentek a He­pa jba, ott inni is lehet, meg tánfcolni is.Msjd lehet, hogy oda elnéz ö is. De hát szeretné egy kissé megismerni ezt a várost, amelyik i­­gencsak tetszik neki. ^ézi az embereket, kirakstokst, közben figyel, el ne mulasszon egy csillagost sem, inkább köszön minden vasutasnak, postásnak, rendőrnek, minthogy baja legyen. A Gubody kertben ingyen lehet hallgstni a muzsikét. A zenekar sz emelvényen játszik, a kertben e padokon ingven lehet Ülni és hallgatni s muzsikát,Közel s zenekarhoz, az asztaloknál sört is lehet inni. A fehér asztalokon világos sör hahzik a poharakban és ropogós kifli, meg perec a tányérokon. Hátul az ingven padodon katonák meg lányok lebaselnek és élvezik a muzsikát.A lányok halkan dúdolják az ismerős muzsika dallamát és öszzefogozva himbálóznak, mint e virágok a szél­ben. A huszárok és a bakák a padokról mustrálják,néha egy-egy meg­jegyzéssel ^kísérik mozdulj táskát. lvi9gygr °ános járjs a sétányokat és nézi a lányokat, ahogy vihán­­colnak. wsgyokat nevetnek és a bátrebbj8 feléje is kacsint. Keresztülszaled szeme a vidám csoporton és megáll egy színes ken— dös lányon. A lány kissé arrébb áll a hangos csoporttól, ugyanúgy egye­dül ácsorog, akárcsak ö. Mindjárt látszik, hogy idegen, felszeg és biz8lm8tlan. A lény is nézegeti, shogy kerülgeti néhénnyszor, sztán amikor szemeik kissé jobban összefogódnak, a lény megszólal.-Adjon Isten János. Legáll és rámered a lányra.- ^át te ösmersz ?- En ugyan igen.- Aztáí hennát való vagy ?- En ugyancsak onnan, ahonnan kend, Lebestyénhül.- No csak sztán ki jénya vagy ?- Hát én vónék a u8larobos Julis.- A keszeg ualembos jánya ?- Ugyancsak. Most már egészen közel kerülnek egymáshoz. A zene, az éneklő lányok, a nagy sokaság egészen eltűnik, csak ők ketten maradnak, örülnek egymásnak, ürülnek,hogy ösaseakadtak itt az idegen városban, ^eresnek egy padot, ahol nem sokan járnak, és leülnek pgymes mellé.^egyar János rágyújt ez egyik cigarettára.- Aztán mondd már el, hogy kerültél ide ?- u3t tegnap vöt harmadik hete, hogy a nagyságos eszzonjj! meg-

Next

/
Thumbnails
Contents