Felvidéki Méhész, 1918 (2. évfolyam, 2-12. szám)
1918-06-01 / 6. szám
12 Felvidéki Méhész, Sajnos, amit Fischer Pál május 1.-én megjósolt, be is következett Szatmárvármegye síkvidékén. Raj alig akad. Ugyancsak erről panaszkodik Szaleczki Miklós érendrédi és Lossonczy József csengerújfalusi igazgató. Ott sem volt rajzás, s a méhcsaládok mostani állapota kétségbeejtő. A Fölvidéken egészen más az állapot. A rajzás ott szokatlanul élénk Ondriás Márton s. lelkész írja: »Oly kedvező volt nálunk Fölső- zemplénben az időjárás, hogy méhecskéim március 1.-től kijárhattak. Már április 28.-án kaptam az első rajt, s azóta folytonos a rajzás. Nagy a reményem, hogy unokarajokat is kapok. Máramarosból és Ugocsából ugyanezt írják olvasóink. íme, milyen szélsőséges egyesületünk területének különböző helyein a méhészkedés idei rajzási eredménye. Ez a jelenség Szatmárvár- megyére kétszeresen súlyos, hiszen a múlt évben is az volt az átalános panasz, hogy: nincsen raj. — Dohány a méhészeknek. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület elnöksége útján egyesületünk 15.000 csomag részben 25 grammos kapa-, részben 25 grammos magyardohányhoz jutott a méhészek között leendő kiosztásra. A Fölsőmagyarországi Méhészegyesület elnöksége ezúton hívja föl tagjainak a figyelmét a dohánykiutalásra, s fölkéri az igénylők et, hogy szükségleteiket jelentsék be az elnökségnek. — A Fölsőmagyarországi Méhészegyesület első közgyűlése. Május 22.-én tartotta meg alakúlása óta I. közgyűlését a Fm. Me. Tekintettel a háborús elfoglaltságokra és a közlekedés nehézségeire a közgyűlés mégis népes volt, amennyiben mintegy 50 helybeli és vidéki méhész vett részt a közgyűlésen, melynek a lefolyásáról lapunk más helyén emlékezünk meg. — Szatmári lapok a Fm. Me. elsőévi közgyűléséről. A Fölsőmagyarországi Méhészegyesületnek május 22.-én megtartott közgyűléséről megemlékeztek a Szatmárnémetiben megjelenő politikai lapok is. A közgyűlésről írt beszámolókat szóról-szóra közöljük. A Szamos című napilap ezt írja: — A Felsőmagyarorazági Méhészegyesület közgyűlése. Május 22.-én d. e. 10 órakor tartották meg a Felvidék méhészei alakulásuk után az elsó rendes közgyűlésüket báró Kende György elnöklete mellett. A népes közgyűlésen a vidék méhészei közűi igen sokan megjelentek. A tartalmas, meleghangú elnöki megnyitó után az első évi munkásságról szóló rendkívül érdekes és mindvégig nagyon jelentékeny tevékenységről szóló jelentést Nagy Géza főtitkár olvasta föl, majd Bagothay Sámuel egyesületi pénztáros tett jelentést az egyesület vagyonáról és költségeiről. A csupán tagdijakból élő egyesületre igen jellemző, hogy ezévi költségvetése meghaladja a 14.000 koronát, holott működését egyetlen fillér nélkül kezdte meg. Ilyen szép eredményt fél év után még nem ért meg méhész egyesület ez országban. A tagok száma ma 1230, amely szám magánviselt a fiatal agilis egyesület élénk működését. Több nevezetesebb indítvány letárgyalása után az igazgató-alelnök választására került a sor. E tisztségre közgyűlés egyhangú lelkesedéssel Mihály Ferenc kir. s.-tanfelügyelőt választotta meg. A választmányba beválasztották: Bakos István lázári ref. tanítót, Steiger Béla máv. főellenőrt, Lossonczy József csengerujfalusi áll. isk. igazgató-tanítót és Szaleczky Miklós érendrédi áll. isk. igazgató-tanítót. A mindvégig élénk érdeklődés mellett lefolyt közgyűlés igen melegen üdvözölte és lelkesen ünnepelte ifjú elnökét, báró Kende Györgyöt, aki egy év óta — a megalakulás idejétől — fáradhatatlanul vezeti az egyesületet, melynek a megerősödése szorosan az ő nevéhez fűződik. A Szatmár és Vidéke így emlékezik meg az első közgyűlésről: — A Fölvidék méhészeinek közgyűlése. A Szatmár-Néme.ti székhellyel múlt év április 27.-én megalakult és az egész F ölvidékre kiterjedő hatáskörrel működő F ölsőmagyarországi Méhészegyesület első közgyűlését május 22.-én délelőtt tartotta meg. A közgyűlésen mindvégig az egyesület ügybuzgó, sokaligérő fiatal vezetője: báró Kende György elnökölt, aki figyelemreméltó impozáns megnyitójában élénk színekkel ecsetelte a méhészkedés jelentékeny haladását, terjedését és kultiválását. Majd Nagy Géza az egyesület agilis főtitkára olvasta föl az igazgatóválasztmány előadói jelentését, melyből örömmel halljuk az alig egyéves egyesület hatalmas méretű kibontakozását. Ezután Bagothay Sámuel pénztáros tett jelentést a múlt évi számadásokról és bemutatta az 1918. évi költségvetést, mely szerint az egyesület alig 6 hónapos működés után tízezer koronát jóval meghaladó költségvetéssel kezdi meg a második évi működését. Jelentős indítványok tárgyalására került ezután a sor, amelyek közül figyelemreméltó az az indítvány, a melyet Szatmár- Németi város tanácsához nyújt be az egyesület aziránt, hogy a város ezidőszerint fátlan utcáit mézelőfákkal ültesse be. Az üresedésben levő igazgató-alelnökségre Mihály Ferenc kir. s. tanfelügyelőt választotta meg a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel. Az élénk érdeklődéssel lefolyt közgyűlés melegen ünnepelte elnökét, báró Kende Györgyöt, aki meghatottan mondott köszönetét a nem várt óvációért. A Szatmári Hírlap a következőkben számol be olvasóinak közgyűlésünkről: — Méhészek közgyűlése, Szatmár-Németiben az 1917. évben alakult meg az ország északi vármegyéire kiterjedő körzettel a Felsőmagyarországi Méhészegyesület, melynek a működési köre az egy év alatt Hontvármegyéig terjedt. Az egyesület május 22.-én tartott közgyűlésén, melyen Kende György báró elnökölt, értesülünk, hogy a fiatal egyre izmosodó egyesületnek ezidőszerint 1250 tagja van. A választmány jelentését az egyesület ambiciózus főtitkára: Nagy Géza olvasta fel. A pénztári állapotokat Bagothay Sámuel ismertette. Majd az indítványok tárgyalására tért át a
