Felvidéki Méhész, 1918 (2. évfolyam, 2-12. szám)
1918-08-01 / 8. szám
4 Felvidéki Méhész vagy ha az anyabölcsőket a kasos családok lépéből vágják ki. Amennyiben hasonló méretűek a kaptárok, egyszerűen áttesszük az anyabölcsős keretet az árva családhoz, s megtörtént az anyásítás. Itt jegyzem meg, hogy ha az öreg (herepetéző) vagy hibás anyát önkéntesen távolítjuk el a kaptárból, az anyásítást nem végezhetjük azpnnal, hanem várnunk kell legalább 24 óráig, hogy az anyjától megfosztott család minden tagja átérezze az árvaságot. h) Termékeny anyával. A sokcsaládos méhésznek számítania kell azzal, hogy valamelyik családja a munka időszakán elvesz. Azért cselekszenek jól azok, akik tartalékanyákról gondoskodnak. Ha hiányzik valahonnan az anya, könnyen pótolható. Termékeny anyával többféle módon történhet az anyásítás. Nevezetesen: anyazárkával, vagy szabadon. Anyazárkával úgy történik az anyásítás, hogy a termékeny anyát kalitkában az árva családhoz tesszük be, rendszerint nyitott mézes- lépre, ahonnan 1—2 nap múlva szabadon bocsátható. Igen sokszor megtörténik, hogy az elbocsátott anyát leszúrja a nép. Innen van az, hogy ezt a módszert csak igen kevés gyakorlati méhész követi. A szabadon történő anyásítás sokkal egyszerűbb az előbbinél. A termékeny anyát mézzel kenjük be, s az anyátlan család kijáró- nyilásán át bocsátjuk a családhoz. Mások be sem kenik mézzel, hanem egyszerűen bebocsát- ják az anyát az árva család kaptárába, IV. Az álanyaság. Láttuk, hogy a rendes anyasági állapot és az anyátlanság fölismerése nem kíván különösebb gyakorlatot, ha azoknak a megállapítása a fiasítás képéből történik. Más az, ha a külső jelekből, vagy a méhek hangadásából volna megállapítandó az anyasági állapot, ennek a lehetőségéhez már nagyobb gyakorlat és a méhek életjelenségeinek a közvetlenebb ismerése szükséges. Bármely okból történjék a család meg- anyátlanodása, a legsürgősebb kérdés: megvan-e a méhcsaládban mind az a szükség, amely az új anya fölnevelését biztosítja. Ebben az esetben a meganyátlanodást követő 24 óra múlva a meglevő petékből, vagy az 1—2 napos hasításból nevelt új anya 15—18 nap eltelte és a nászröpűlés sikere után a rendszeres petézés- hez fog. Itt jegyzem meg, hogy a terméketlen anya csak herepetét rak. Megtörténik, hogy a nevelt anya nászútján elvesz, a családban pedig sem fiatalobb anya- bölcső, sem arravaló fiasítás nincsen, hogy abból új anyát nevelhetne a nép. Ha észre nem vennők ezt az állapotot, éstehát friss petés-lép beadásával nem segítünk a méhcsaládon, a nép, szaporodási ösztönének megfelelően, az utolsó eszközhöz nyúl. Tudjuk, hogy a dolgozók elkorcsosúlt nőneműek s mint ilyenek intenzivebb táplálás után peté- zésre képesekké válnak. A kétségbeesett anyátlan család egynél több dolgozót is tápjál, mindaddig, amig a peterakást az álanyák megkezdik. De mert párosodásra nem fejlődtek, a megtermékenyítésre tehát seminő inger nem ösztökéli az álanyákat, a dolgozósejtekbe rakod petéikből csak himnemű nemzedék fejlődik. Az álanyák petézésére jellemző, hogy egy- egy sejtbe 3—4 petét is raknak. Természetes, hogy a sok közül csak egyet hagy a cellában a nép, s azt táplálja a kifejlődésig. A másik sajátos jelenség, hogy az álanya petéit csak dolgozósejtekbe rakja. De mert himnemű a pete, a rendes herefiasításhoz hasonlóan púposán födik be. Különös kép, a dolgozósejtekben nevelt álanyás fiasítás púpos födése. A kikelt nemzedék teljesen hasonló a nagyobb sejtekben nevelt herékhez, csak jóval kisebbek amazoknál. Ezért törpehere a nevük. A dolgozók — mint minden, a méhcsalád életében etofordúló jelenséget — nagyon jól látják ezt, s szinte következtetik a család lassú haldoklását. Különben nem volna annyira ingerült a nép, mihelyt kaptárához nyúlunk. Külső megnyilatkozásokból is következtethető a család rendellenes állapotára, nevezetesen: megfogyott a nép, a gyűjtés, éstehát a röpűlés lanyhább és föltűnően gyöngébb, mint a rendes családoknál, a déli melegebb órákban pedig erős a herejárás. A dolgozónép napról- napra fogy, s csakhamar teljesen elnéptelenedik a család. Ha az álanyás család fészkét fölbontjuk, első pillanatra látható lesz az elnéptelenedés. A keretek, amelyeket rendes viszonyok között sűrűn ül a nép, most üresek, itt-ott lézeng csak néhány méh. Fiatal méhet nem látunk, de annál több törpeherét. Méz csak itt-ott csillog, többnyire a lépsarkokban. Néhány lépben sok a virágpor. Ez is éppoly föltűnő jelensége az álanyás állapotnak, mint a púpos, dolgozósejtes fiasítás. (Folytatjuk.)
