Felvidéki Méhész, 1918 (2. évfolyam, 2-12. szám)

1918-07-01 / 7. szám

Felvidéki Méhész akácvirágzás pedig csaknem teljesen elmaradt. Fájó szívvel nézte az ember, hogy a szép zöld falevelek közt csak itt-ott csüngött egy-egy fe­hér virágfürt és annak élete is oly rövid volt, hogy a méhek fel se keresték jóformán. Az akácvirágzásnak alig volt negyedik napja, mi­kor rájött egy nagy vihar, amely teljesen meg­semmisítette a még alig kivirúlt néhány virá­got is. És ez annyival inkább szomorú dolog a méhészekre nézve, mert az akácvirággal együtt elmaradt a mezei növények virágzása is. Most nincsenek szép virágos rétek, sőt még zöld ré­tek sem. A szárazság, a nagy meleg jóformán még a gyökerét is kiégette a fűnek. A pörgetők tehát itt nem zakatolnak, sem tavaszi, sem nyári fölösleges mézük nincs a méheknek, sőt némelyiknek még elesége sincs. Amelyik család későn erősödött föl s korán ta­vasszal a gyümölcsfáról nyert kevés mézzel el nem látta magát, az most bizony nélkülöz. De pihennek a rajfogó kezek is és ez a görgetés elmaradásánál is nagyobb baj, mert hiszen ez a vagyon apadását vonja maga után. Tavaly sem volt rajzás, az idén sincs. Különö­sen a kasoknál az anyák elöregednek, a csalá­dok kipusztulnak. A kaptároknál még könnyen lehet segíteni a bajon műrajok készítésével, de a kasoknál, hol különben is nagyobb fáradság­gal jár ez, s a koros méhészek, különösen a kisgazdák között, kevesebb a hozzáértő ember, nagy károkat fog ez okozni. Nem tudom, hogy más vidéken is úgy van-é, mint itt, s általában ezen a vidéken, hogy raj alig 4—5 esetben jött ki, holott ebben a kis faluban az én méhese­met leszámítva is van 70—100 család méh. Én az akácvirág megsemmisülése után minden arra való családot megosztottam a gyengébb, öreg anyával bíróktól az anyákat elvettem és anya- nevelőkbe tettem. Így aztán én csak 1 természe­tes rajt kaptam. Hogy a jövő m'i hoz, betelelésre lesz-e méz, tudni nem lehet. Takarmánynövények és a napraforgó, néhol a len, esetleg még kár­pótolhatnak. (Szatmárvarmegye.) Lányi Elemér ref. lelkész. Amidőn kezembe veszem a tollat, hogy második negyedévi tudósításomat megírjam, el­szorul a szivem. Soha nem tapasztalt mostoha idők járnak a méhészetre. Méhcsaládaink április hóban a kedvező gyümölcsvirágzás következtében gyönyörűen ki 9 voltak fejlődve. Ha be-be pillantottunk egyik­másik kaptárba, örömmel gondoltunk arra, hogy az akácvirágzást ilyen népes törzsekkel ki fog­juk tudni használni és vigan forgatjuk majd a pörgetőt. Május hó első hetében azonban már egyik­másik idősebb méhész szomorúan modta: »Nem lesz akácvirág, nem eszünk az idén akácmézet.« Magam is meggyőződtem erről. A terebélyes akácfákon itt-ott volt csak egy-egy csenevész bimbófürt. De azért a reménynek egy kis árnyéka még élt bennünk, hátha mégis . . . Cljött az akácvirágzás ideje. De csak az ideje, mert a virágok elmaradtak ; ami itt-ott elő- bujni merészkedett is, számottevő nem lehetett, csodálatosképpen a méhek nem szállották. Akácvirágzás végén családaink sokkal gyön­gébbek voltak, mint azelőtt. Bár elég népesek, de mézhiányban. A méztereket csak hiába rak­tuk fel, még a költőteret sem tudták meghordani, sőt amit a gyümölcsvirágról hordtak, az akác­virágzás ideje alatt a fiasitás nevelésére és ön- fentartásukra felhasználták. Ezek után aggódva vártuk a hársvirágzást, ebbe fektettük már most minden reményünket. Azonban ismét keserű csalódás ért bennünket. A hársvirágzás is úgyszólván eredménytelen maradt. Rajzásról legjobb nem is beszélni. — Az egész vidéken úgyszólván egyetlen raj sem esett. Idősebb méhésztársak egybehangzó véle­ménye szerint emlékezet óta ily mostoha mé- zelési esztendő nem volt. Már nem várunk fö­lösleget, csak annyit, amennyivel családaink bát­ran nekimehetnek a télnek. Ha annyit sem tud­nak összehordani, akkor iszonyú pusztúlás előtt állunk. egyébként vidékünk folyó negyedévi idő­járásáról alábbiakban vagyok bátor beszámolni: Április. A hó első felében szép napos idők, közben 4. és 11-én eső, 15.—16-án borult, sze­les, 17—18-án eső, 19-én erős északkeleti szél, 20.—30-ig ismét szép napos idők voltak. Egész hóban erős hordás a gyümölcs virágokról. Május. 1.—6-ig száraz, meleg, 6-án eső, 7. - 10-ig változékony, 10-én eső, 11.—14-ig vál­tozékony hűvös, 15-én közepes északi szél, 16-án eső, 17.—23-ig száraz meleg, 24. és 25-én eső, 26.—31-ig hideg szeles. Junius. 1.—5-ig hűvös, szeles, 4-én erős éjjeli fagy, 6.—9-ig változékony, 10-től meleg száraz. / (Szatmárvármegye). Dósa István posta és táviró s.-tiszt.

Next

/
Thumbnails
Contents