Felvidéki Méhész, 1918 (2. évfolyam, 2-12. szám)

1918-03-01 / 3. szám

Felvidéki Méhész. 3 hanem a teljes összecsukódásnál is megférjen közölte 2—3 cm. vastagságú tárgy. Üssünk be ezután a konyha mestergeren­dájába egy erős szöget, s erre kössük rá a zsá­kot, úgy, hogy az a teknő fölött mintegy 25—30 cm. magasságban függjön. A zsákol azután a két deszka közé fogjuk s két kézzel addig szorítsuk össze a zsákot, — tetejétől az alja felé haladva — mig abból egyetlen cseppet leszivárogni látunk. Csak arra vigyázzunk, hogy amint a forró son­kolyt zsákba öntöttük, gyorsan kössük fel a szögre és azonnal lássunk a préseléshez, mert ha nem mozgunk, a viasz lehűl és kevesebb csorog ki a zsákból. A kifőzött sonkolyt, — miután a legerő­sebb préselésre sem csöpög abból semmi — nagyon célszerűen felhasználhatjuk tüzelő anyagnak, rrert kitünően ég. A kicsurgoti viaszt, ha már a víz tetején megfagyott, összeszedjük és egy zománcozott lábosban, — melybe előbb nehány kanál esővizet öntünk — felolvasztjuk; teljes felolvadás utón pedig a tűzhely szélére tesszük, ruhával beta­karjuk, hogy lassan hüljön ki így nem lesz repedezett, és az edény oldalától is szépen elválik. Midőn már pár kiló tiszta viaszunk van, hozzáfoghatunk a műlépkészitéshez. (Folytatjuk.) Ssalók József. s ne tegyen egészműléplapot a fészekbe soha. Persze, hogy csupa here sejtet épített a múlép- sávra a csalód, s lett abból azután harc tavaszra kvantum szatisz! Látjuk tehát, hogy nem csalhatatlan jele az anya kimerültségének a sok harc. Ezt a kö rűlményt kizáróan a Hasítás képéből állapíthat­juk meg egész bizonyossággal. Az a család, amelynek rendben van az anyasági állapota lakásának a megkopogtatósára hirtelen fölzúg, de a másik pillanatban újra csöndes lesz A család nyugott, zümmögése egyenletes, mint a messze zúgó vízimalom egyenletes kelepelése. Természetesen lágyabb. simább, közvetlenebb a méhcsalád »csacsogá­sa«, s csak az egyenletesség megértésére hoz­tam föl a vízimalom egyhangú kelepelését. Igen ám, csakhogy »gyakorlott fülű« mé­hésznek kell lennie annak, aki a méhek hangu­latából, zümmögéséből következtetni tud. Éppen ezért szemmellátható, csalhatatlan képet kere­sünk. Ez a fiúsítás. Ila tömör, zártsorú a költés, szóval: ha minden sejt bepetézett, a dolgozó­sejtekbe rakott petéből nevelt Hasítás födése pedig sima, itt rendben van az állapot. Ha te­hát a család fészkének a vizsgálásakor a fönt leírt külsőjü Hasításra bukkanunk, fölösleges is, d' kár is a kereteket tovább kiszednünk. Ne bolygassuk a család fészkét soha, hiábavaló kíváncsiságból. Fölösleges ugyan mondanom, s csak a következetesség kedvéért említem meg (hiszem később, lesz erről szó), hogy ha rendetlen, és hiányos a Hajítás valamelyik családban, az anyát kikeressük, megsemmisítjük, s a cikk ke­retében leirt valamelyik módon meganyásítjuk a családot. (Folytatjuk.) A móhlegfelőről. A háború okozta nehéz megélhetési viszo­nyok arra figyelmeztetnek, hogy a gazdálkodási rendszert jobbá, tökéletesebbé kell tenni. Fej­leszteni kell annak minden ágát, nem szabad kiaknázatlanul hagyni egy talpalatnyi földet sem, mert ez nemcsak az egyes embernek érdeke, nemcsak az egyes embernek boldogulását segíti elő, hanem a nemzetet teszi hatalmasabbá s a nemzet ellenálló képességét mozdítja elő. Vonatkozik ez a gazdálkodás minden ágára így vonatkozik a mi foglalkozásunkra, a mé­hészetre is. Hogy a mai méhészkedési rendszer nem tökéletes, nem kielégítő, azt érezzük, tud­juk, miatta itt is, ott is történnek felszólalások, de sajnos, csak a szónál maradunk leginkább, Anyasági állapotok a méhcsaládban, 1. Az anyás állapot. Hogy valamely család anyjának a korára miből következtethetünk, mór említettem. Ne­vezetesen: az idős anyának hiányos a petézése, emellett szokatlanúl több a here abban a csa­ládban. mint rnásut. Megemlítem itt, hogy a herék sokasága nem bizonyos, nem csalhatatlan jele. az anya öregségének. Ez csak mellékkörülmény, amely ugyan szorosan összefügg az állapottal, de más esetben is tapasztalható. Sok heréje van a rajzásra készülő család­nak is, és sok herét talál a kaptárban az olyan gondatlan, fölfíletes méhész is, aki nem hall­gatod azokra az intelmekre, hogy a hetelelés- kor szedjen ki a fészekből minden hereiépet és sok herét talál az a zsugori méhész is, aki sajnálta a pénzt a műlépre, vagy ha vett is műlépet, hallgatott azokra az elméleti »tudó­sokra« akik azt ajánlották, hogy csak 1 és \/2 centiméteres műlépsávot ragasszon a keretbe j

Next

/
Thumbnails
Contents