Felvidéki Méhész, 1918 (2. évfolyam, 2-12. szám)
1918-09-01 / 9. szám
10 felvidéki Méhész — A cukorügy. Lapunk augusztusi számában egyesületünk elnöksége megemlékezett arról az örvendetes intézkedésről, hogy a föld- művelési kormány a pénzügyminisztériumtól a méhek téli élelmének a biztosítására 100 waggon kristálycukrot kért. Mint augusztus hónap elején értesültünk, a pénzügyministerium a kért 100 waggon helyett csak 30 waggonnak az engedelmezésére volt hajlandó, s ezt a meynyiséget is csak nyers cukorban kívánta kiutalni. A földművelési kormány erélyes intézkedésére a pénzügyminisztérium fönt vázolt álláspontját megváltoztatta, s a nyers cukor helyett kristálycukor kiutalását helyezte kilátásba.. A jobb minőségű cukorból is azonban csak 10 waggonnal volt hajlandó átengedni, azzal a megokolással, hogy a szénhiány miatt nagyobb mennyiséget egyelőre nem bocsáthat a méhészek rendelkezésére. A kristálycukrot Ukrániából szerezte be a kormány. Az említett 10 waggon cukorból egyesületünknek 1 waggonnal juttatott a kiosztással megbízott a M. M. E. O. Szövetsége. Ebből a csekély mennyiségből — miután közel 40000 család számára kértek egyesületünktől cukrot — egy-egy méhcsalád részére 40 dekagramm jut. Valóban szép gondoskodás a pusztulás előtt álló magyar méhészet megmentése érdekében. Egyesületünk elnöksége a ministeriumhoz újabb sürgős segítségért folyamodott. — fDűméz a hadsereg szolgálatában. Illetékes helyről értesülünk, hogy arra való tekintettel, hogy a katonaságnak — német példára — mézzel történő ellátása nehézséges, a hadügyi kormány megkereste a földművelési mi- nisteriumot, nem volna-e lehetséges a katonaság részére műmézet előállítani. A földművelési kormány hivatkozással a műmézgyártás igen szigorú tilalmára, a gyártást — ámbár háborús érdek — csak a legszigorúbb rendszabályok alkalmazásával engedheti meg. Nevezetesen: a műméz gyártása csak kellő fölügyelet mellett történhetik, s azzal csak a harctéri katonaság lesz ellátható, háború végezetével pedig a hadügyministerium a műmézgyártást nyomban beszünteti, s a gyári alkatrészeket megsemmisíti és a meglevő készletet átengedi a földművelési kormánynak. Jólértesűlt helyről vettük a hirt, hogy a műmézgyártást a közel jövőben megkezdik. — A méz ára. Budapesti levelezőnk Írja: A mézkereskedés teljesen ellanyhúlt. Az ország nyolctized részén elmaradt pörgetés miatt nincs kínálás sem. Az a méz, amit a hegyvidékről jelentenek, oly kevés, hogy a kereskedés szempontjából számításba sem vehető. (Da a méz ára: 3200 korona. — A nógrádi méhészek tanfolyama. A Dógrád vármegyei méhészkor alakuló gyűlésén Kapos István pénztárnok indítványára elhatározta, hogy a f. évi nyarán méhészeti és kaptárkészitő tanfolyamot rendez. A kör vezetősége a határozat értelmében megtette ezügyben azonnal a kellő lépéseket, mely fáradozását Gulyássy Győző VIII. kér. vezetőjének közbenjárására siker koronázta. Augusztus 5-én kezdődött a tanfolyam Balassagyarmaton, s 13 napig tartott, melynek a költségeire nagymélt. Földm. miniszter ur 4660, a város 600 koronát folyósított saját tárcája terhére. A tanfolyamon 25-en vettek részt, akik a legnagyobb kitartással készitgették a szorgalmas méhecskék részére a praktikus kaptárokat és hallgatták áhítattal Gulyássy Győző élvezetes előadását kora reggeltől késő estig. A közbeeső ünnepeken pedig meglátogatták: Oros- házy János jónevü méhésztársunk szépen berendezett méhészetét, ahol a méhésztársakat a szíves házigazda magyaros vendégszeretettel fogadta. Meglátogatták továbbá, az ország leg- eiső méhészetét Gödöllőn: ahol Nagy János m. kir. méhészeti felügyelő, a gazdaság vezetője fogadta szívélyesen a kirándulókat. Ligeti József méhészgyakornok előzékeny vezetése mellett megtekintették az egész telepet és a múzeumot, mely igazán ritkítja párját a maga nemében (Balassagyarmat, Tóth Kálmán, méhészköri titkár). — Öt szomorú esztendő. Hogy valakit a sors következetesen azzal »szórakoztat,« hogy a jó szerencsét minél távolabb lartja tőle és hogy minden roszban, szomorúságban és keserűségben bőven részelteti, erre napról-napra számtalan példát találunk. De, hogy valakinek a szorgos munkáját, nemes szórakozását öt éven át makacs következetességgel kerülje a siker kézzelfogható bizonysága, mégis csak nehéz megpróbáltatás. S ha méhész nem volna, akivel megtörtént ez a hosszú ideig tartott vigasztalanság, el sem volna hihető, hogy mégis megtörtént.
