Felvidéki Méhész, 1917 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1917-05-01 / 1. szám

Felvidéki Méhész. 13 KÜLÖNFÉLE. — Egyesületi értekezlet. Folyó évi március 31.-én d. e. lartolta meg a Felsőma­gyarországi Méhészegyesület alakúlása előtt összehívott értekezletét, melyen Vnjny Károly dr. kir. tanácsos, polgármester elnöklete alatt részlvett: Bodnár György, vármegyei kir. tan- felügyelő, Bagolhay Sámuel, főgimnáziumi ta­nár, Kovács Lajos, esperes, Mihály Ferenc, kir. s. tanfelügyelő, Nagy Géza, m. kir. méhészeti kerületvezető, Nagy József dr. rendőrkapitány, lempfli István, gazdasági iskolai igazgató, Thúry Sándor, ref. s lelkész és Varga Kálmán, ny. tanító. Vajay Károly dr., kir. tanácsos, polgár­mester megnyitó szavai után Nagy Géza vázolta az északkeleti vármegyékre kiterjedő méhészeti egyesület alakításának a szükségét. Az előérte- kezlet ezután megalakította a taggyűjtő-, az alapszabályokat- és a közgyűlést előkészítő- bizottságokat, s az ügyek ideiglenes vezetésével Nagy Gézát bízták meg. A bizottságok munkájukkal elkészülve, átalános kívánságra április 17,-ére tűzték ki az alakúló- és tiszlviselőválaszló közgyűlést. A vára­kozáson felül sikerűit közgyűlésről júniusi la­punkban számolunk be olvasóinknak. — Méhésztársaink figyelmébe. Egye­sületünk rendes tagjai sorába belépni óhajtó méhésztársainkal kérjük, hogy belépési szándé­kukat szíveskedjenek egyesületünk pénztárosá­nál bejelenteni. — A béleletlen kaptárról mai számunk »Vidéki levelek« rovatában Lányi Elemér, ref. lelkész gyakorlati tapasztalatai nyomán azt ál­lítja, hogy a méhcsaládok éppen olyan jól ki­telelnek abban, mint a duplafalú kaptárban. Teljesen osztjuk Lányinak ezt a véleményét, s hivatkozunk hires méhészek gyakorlati tapasz­talására, mely szerint nincs semmi veszedelem az egyfalú kaptárral való méhészkedésben. Tóili János ny. méhtenyésztési szaktanár évekkel ezelőtt kísérletezett már az egyfalú kaptárral, s abban a gyönge családok is szépen megérték a tavaszt. Vargha Kálmán, ny, tanító gyakorlati méhész elbeszélése szerint már ezelőtt 30 esz­tendővel maga is használt szimplafalú kaptárt, melynek oldalfalai 2 cm. vastag topolyfából készültek. Évek hosszú során át méhészkedett ilyen kaptárokban, s nem emlékszik arra, hogy a tél szigorúsága ártott volna az azokban te­nyésző családoknak. — Egyesületünk tagjait fölkérjük, hogy méhészetükről időnkint lapunk számára tudósítást küldeni szíveskedjenek. Kérjük, hogy az általános érdekű közölnivalókat a hónap 22.-éig bezáróan a szerkesztőséghez beküldeni szíveskedjenek. — A határmegyékben az invázió folya­mán földúlt méhészetekről kimerítő tájékozta­tóra volna szüksége egyesületünknek, hogy az egykor virágzó méhészetek újratörténő fölépí­téséről, illetően a fölépítésben való segítésről programszerűen gondoskodjék. Kérjük a határ­vidéken méhészkedőket, hogy úgy a saját mé­hészetükben előfordúlt károsodásról, miut a szomszéd méhészetek pusztúlásáról lapunk szer­kesztőségét értesíteni szíveskedjenek. — Első lépés. Vetés, szatmárvármegyei község elűljárósága példás tanúságát adta a méhészet iránt való érdeklődésének. A műit év őszén ugyanis mintegy 80 kasos családot Kénez- tek le a községben a sonkolyosok. A mai mézárak mellett nem nehéz annak a kiszámítása, hogy mekkora forgótőkét és annak hányszoros kama­tát veszítette el a község a lekénezett méhcsa­ládokban. Ezen a károsodáson okúivá, a jövő­ben nemcsak odatörekszik az elűljáróság, hogy a kasos méhcsaládok lekénezésének gátat ves­sen. hanem megismerteti a méhészkedni kivá- nókkál a kaptárrendszert, s hogy ezt megvaló­síthassa, 2 országosmérelű hármaskaptár ado­mányozásáért a földművelési m. kir. kormány­hoz fordúlt. A kasos méhészek a kaptárminla után maguk készítenék el a méhlakásokat, s rajaikat ezután már csak kaptárokban helyez­nék el. Üdvözöljük Vetés község elűljáróságát, különösképpen Sajó Dezső körjegyzőt és Vadnay Pál ny. áll. isk. igazgatót, akik a községnek eddig kizáróan kasokkal foglalkozó méhészeit a kap'.áros rendszernek megnyerték. Hisszük, hogy a méhcsaládok lekénezésének a megszűn­tetésére irányuló ez az első lépés csakhamar követőkre akad. — Egyesületünk tagjaihoz. Felkérjük mindazokat a méhésztársainkat, akik czideig belépő nyilatkozataikat még be nem küldték, hogy azokat Bagolhay Sánmel egyesületi pénz­tároshoz (Szatmárnémeti, Békéssy Károly utca 19.) juttassák el, hogy tagjainkkal szemben vállalt kötelességeinknek késedelmezés nélkül eleget tehessünk. — Új méhlegelő. Nagypeleskc, szatmár­vármegyei község képviselőtestülete az 1914. év tavaszán megtartott ülésén elhatározta, hogy a földmivelésügyi m. kir. minisztérium anyagi támogatása mellett ott lefolyt kaptárkészitő tan­folyam hatása alatt a község útcáit és tereit, valamint 3300 katasztrális holdnyi határát mé­zelőfákkal ülteti be, mely célra a földmivelési m. kir. kormánytól 500 hársfa, 1000 Sophora

Next

/
Thumbnails
Contents