Felvidéki Méhész, 1917 (1. évfolyam, 1-8. szám)
1917-09-01 / 5. szám
10 Felvidéki Méhész. (JE rovatban útbaigazításért hozzánk fordulóknak adunk választ. Ha a kérdés sürgős feleletet kíván levélben küldjük meg tanácsainkat, s amennyiben azok átalános érdekííek a feleletét e rovatban megismétejük.) 9. kérdés. Eleget téve lapunk ama hirdetésének, hogy egyesületünk a tiszta méhviaszt műlépre becseréli, mintegy 30 -35 kgr. sonkolyt beolvasztottam viasszá. Legnagyobb meglepetésemre a viasz nem a szokásos sárga színű lett, hanem szürkés-zöld. Beváltja-e az egyesület igy is műlépre viaszomat? 9. felelet. A viasz szürkés-zöld színét olvasztás közben kapta. Az edény ugyanis, amelyben a sonkolyt főzte, vasból való volt, vagy ha nem, olyan vasedény, amelyről lepattogzott a zománc, s a viasz mégiscsak érintkezett a vassal. Ugyanígy járunk akkor is, ha esetleg rézüstben főtt ki a sonkoly. Hogy ezt a bajt elkerüljük a viaszolvasztásra használt edény hibátlanul zománcozott vasból, vagy jól cine- zett fehérbádogból való legyen. — A szürkészöld viasz — bár csak színében változott — a kereskedelmi méhészeiben elvesztette az értékét, mert az abból készült műlép nem tetsző színű, s igen könfiyen rámondhatják: hamis viaszból készült. Ez a kijelentés pedig ártalmára van a kereskedéseknek. Ezért nem váltják be szívesen a sárga színűtől eltérő viaszt. Mi sem használhatjuk föl tehát, hacsak úgy nem, hogy abból kizáróan Önnek készíttetünk műlépet. A méhek nem válogatósak, szépecskén kiépítik a szűrkés-zöld műlépeket is. 10. kérdés. Méhesemben rendkívül sok darázs nyüzsög reggeltől estig. Betolakodnak a kaptárokba, s látom, hogy néha-néha ép bőrrel távoznak onnan, bár nagyon sokat leölve cipelnek ki a méhekl Miképpen pusztítsam a darazsakat ? 10. felelet. Sokszor megesik, hogy a méhes közelébe szokott darazsak nemcsak a mézet lopkodják el a családoktól — különösen a gyöngébbektől hanem dulakodás közben igen sok méhet pusztítanak el. Kettős okunk is van tehát arra, hogy minden eszközzel irtsuk őket. Első gondunk legyen annak a megfigyelése: vájjon merre van a fészkük; mert, hogy a közelben lesz, az szinte tagadhatatlan. Könnyen rábukkanunk a tanyájukra, ha korrareggel, vagy naplemente előtt megfigyeljük merről jönnek, vagy hova szállnak. Igen gyakran megesik, hogy éppen a méhes nyújt védelmet számukra, vagy hogy a kaptártető alatt, sőt üres, de rosszul elzárt kaptárban ütöttek tanyát. Ha rábukkantunk a fészkükre, leszedjük, s tűzredobjuk. A nehezebb része csak ezután következik, nevezetesen a már kirüpűlt, vagy még haza nem tért és a fészek eltávolítása után megszökött darazsaknak az összefogdosása. Óvatos állat a darázs, minden mozdúlatot szemmel kísér, egyenként össze fogdosnunk nem csak lehetetlenség, de időtrabló munka volna. Alkalmas módja az összefogdosásnak : ha szűknyakú üvegbe cukrosvizet teszünk, s a méhes közelébe állítjuk; a darazsak a szűknyakú üvegből nehezen bújnak ki, s ha már szépszámmal becsaltuk azokat, az üveget kitisztítjuk s megismételjük a műveletet. Még egyszerűbb az a mód: ha a szűknyakú üveg szájába tasakot (staniclit) dugunk bele, melynek a hegyes végéből lecsippentünk akkorát, hogy azon a legnagyobb darázs is kényelmesen átférjen. A darázs a tasakon át az üvegbe jut (ahova a cukros víz illata csalta be), de visszajönni már sehogyan sem tud és ott pusztái el. Ha nagyon sok a darázs, két-három üveget is állíthatunk föl csapdának. Természetes, hogy a tasakot hegyesebb végénél fogva illesztjük az üveg szájába. fffléfiész társ a fi figyeiméde/ A nm. földművelést m. kir. Miniszter Úrnak folyó évi augusztus 18.-án kell 101480. számú rendeletéből iskolai és intézeti méhesek benépesítésére országosméretű kereten levő 15 méhcsaládot keresek megvételre. A családoknak egyenként legalább 14 kereten elegendő téli eleséggel ellátottaknak kell lenniük. Szállítóládákról és a szállítás költségeiről gondoskodom. Az áraknak családonként történő megjelölésével szives ajánlatokat e hónap 25.-éig kérek. Szatmárnémeti, 1917. évi szeptember 1-én. Nagy Géza, aim. kir. XI. méhészeti kerület vezetője.
