Felvidéki Méhész, 1917 (1. évfolyam, 1-8. szám)
1917-12-01 / 8. szám
12 Felvidéki Méhész. Gábor uradalmi tiszttartó méhészetéi. A 16 méh- ! család kaptárokkal együtt, ezenkívül még 14 üres hármaskaptár, kiépített tarlaléklépekkel pörgetővei, kisebb méhészeti eszközökkel együttvéve: 4000 K-ba került. Trost Istvánnak, aki mindössze néhány éve méhészkedik, ezidősze- rint, a megvásárolt családokkal együtt 9 kasos és 23 kaptáros, összesen 32 méhcsaládja van. Ezenkívül tartalékban 46 kaptára vár benépesítésre. Ha az 1918. év a méhészkedésre kedvező lesz, a rajzás pedig sikerűi, a meglevő 32 családból a 46 üres kaptár könnyen benépesíthető. Ilyenformán Trost Istvánnak 1-2 év múlva 100 családos méhészete lesz, amely számnak a sikeres eléréséhez, fiatal, ügybuzgó, lelkes méhészünknek erős kitartást és méhészhez illő türelmet kívánunk! — A méz ára. Budapestről írja levelezőnk, hogy a méz ára nagyot esett. A hanyatlásnak az az oka, hogy Ausztriában a méz árát 10 koronára maximálták és nincs kivitet. A termelő csak 8 koronát kérhet mézéért Természetes, hogy a mézkereskedők minden készletükön túladtak, s újabb köté^ nem vállaltak. A nagykereskedőknek az a véleményük, hogy a méz á a tovább is úanyatlani fog. A mé/árak ma igy változnak: a pörgetett méz 17—19 korona között mozog, mig a lépesmézért legfö- lebb 10—12 K-t kínálnak. A sötét mézért kevesebbet fizetnek. A forgalom nagyon gyönge. A piac tartózkodó. — Tanítóképzők méhészete. Már a háborús idők előtt jóval megindult a mozgalom, a méhészetnek a tanítóképzőintézetekben leendő intenzívebb és kötelező tanítása érdekében. Az intézetekben az elméleti tanítás mindenütt kezdetét vette, s ahol méhes is volt, ott a tavasz beköszönésével a gyakorlati tennivalókban is jártasságot szereztek a leendő tanítók. Azokban az intézetekben, amelyekben eddig a gyakorlati méhészet tanítható nem volt, a földművelési m. kir. kir. ministerium méheseket állíttat föl. A teljesen szétszedhető méhesek a rokkant katonák méhészeti tanfolyamán készültek és ma is készülnek. Ilyen iskolai méhest adományozott a földművelési kormány a munkácsi áll. tanítóképzőnek a szatmárnémeti-i műhelyből. A növendékek gyakorlati kiképzése csakhamar kezdetét veheti, miután az iskolaméhes fölépítése és benépesítése a tavasz beköszöntésével nyomban kezdetét veszi. — Rokkant katonák tanfolyama. Megemlékeztünk arról, hogy Munkácson a rokkant katonák részére rendezett 1. számú méhészeti és kaptárkészílő-tanfolyam október 26.-án fejeződött be. Mint értesülünk azóta ismét két kurzus folyt le, melyek mindegyikén mintegy 35 — 40 hallgató vett részt. A negyedik számú tanfolyam december 2.-án vette kezdetét. A tanfolyamok vezetése Nagy Géza kezében van, aki, amint tudjuk Szatmárnémetiben 555 rokkant katonát képezett ki a méhészetben, akik közűi többen már elbocsátlallak a katonaság köréből, s méhészetüket részben meg is kezdették. • — December. Szokatlan hidegen jött ez év utotsó hónapja. Tavaly ilyenkor még olt üszőit az ökörnyál a langyos melegben, még telve volt a levegő késői bogarak ezrével. A méhes is eleven volt még ilyenkor. Sűrűn röpültek a méhek ki és be, nemcsak a déli órákban, hanem csaknem naplementéig. Igaz, hogy aggódás fogta el mindnyájunk szívét: vájjon nem fiasílanak-e újra a családok, s remegéssel gondoltunk arra : mi lesz, ha időelőtt elfogyasztják élelmüket! ? És mégsem lett semmi baj! Most pedig, hogy december eleje már fehérre meszelte a földet, még inkább megnyugodhatunk, hiszen tudjuk, hogy ilyenkor minimális az a méz, amit napjában fogyaszt a család. És hogy helyenként nagyon szűkén jutott a mézből télire, örülnünk kell, hogy ilyen jókor jött segítségünkre a hideg. Csak ne nyúlnék hosz- szúra a tél! Éppen ez a körülmény szól bele lehangolóan korai örömünkbe. Mi lesz, ha télutóig fagyos napokra virradunk? Szegén}' bogárkák! Ha elhúzódik a tél március végéig, csaknem örökkévalóság lesz számukra a korán beköszöntött tél. — Mézllqueur. Igen erős pálinkához sűrűre befőzött methet (1.: a Felvidéki Méhész ezévi 6. számában a »Különféle« rovatot) keverünk és 6 hétig nyugodtan állani hagyjuk, hogy minél tökéletesebben elegyülhessenek. ízesítenünk nehány csöppnyi kömény-, borsosmenta- sat. szesszel lehet. P. B. — A harkály. Két faja ismeretes ennek a téli mébellenségnek. A zöld- és a tarkaharkály. Galambnagyságú madár mind a kettő. Az előbbi olajzöld, hasatája halványzöld, mig az utóbbi fehér fekete-tarka. Bár a tavaszi és nyári időszakban is fölkeresi a méhest, de mert ilyenkor tömegesen támadhatják meg a méhek — s bizony csúnyán megkergetik — csakhamar elszokik onnan, s feledést talál az eleségben gazdag erdő és liget fái között.;
