Felvidéki Méhész, 1917 (1. évfolyam, 1-8. szám)
1917-05-01 / 1. szám
Felvidéki Méhész. 11 ban csak április 10.-én és 11.-én ejtettem meg. Mézük bőven van, s mind a 33 család nagyon szépen indúl fejlődésnek. Mátyóc, 1917. évi április. Tihanyi István, áll. tanító, méhész. Amidőn örömmel üdvözlöm az északkeleti vármegyékre kiterjedő méhészeti egyesületet megalakúlása alkalmából, értesítem nagyrabe- csült Szerkesztő urat, hogy az 1916. évben 50 családot teleltem be 14-18 országos félkereten. A családok nem voltak túl népesek, de gyengéknek sem mondhatók. A tél folyamán egy csatád pusztult el. Elanyátlanodott család nincs. így az 1916/17. évi telelés a lehető legjobbnak mondható. Az enyhe tél miatt 1917. február 1-ig duplafalú kaptáraimba mégcsak papirt sem tettem. Az első röpűlés április 2.-án volt. A családoknak túlsók méze van, úgyannyira, hogy az anyavizsgálás alkalmával kénytelen voltam mézeskeret elszedésével, vagy kaptár- bővitéssel az anyának petézőhelyet biztosítani. Ha a most uralkodó tavaszi szelek megszűnnének, abba, az eddig meg nem ért szerencsés helyzetbe juthatnék, hogy gyümölcsvirágzáskor pörgetek, vagy legalább is lépet építtetek bőven. így az 1917. évnek a legnagyobb reményekkel nézek elébe. Érendréd, 1917. évi április. Szaleczki Miklós, áll. iskolai igazgató. A múlt évben beteleltem országosméretü 3 soros kaptárban: 10, 4 sorosban: 4, Boconádi- féle kis- és nagykeretü kaptárban: 20 és gyékénykasban : 4, összesen 38 méhcsaládot, bő mézkészlettel és igen népes állapotban. Az 1916/17. évi telelés jól sikerült, ameny- nyiben a családok közül egy sem puszlúlt el, dacára a hosszantartó, abnormális télnek. Az első részleges kirepűlés március 15.-én történt, mig az átalános kirepűlés az összes családoknál április 1-ére esett, mely időben a virágporhordás is megkezdődött. A családok állapota ezidőszerint annyira kielégítő, hogy a legszebb reményekre jogosít, mivel oly népesek most már, hogy más években csak az akácvirágzás kezdetén — mely itt * rendesen május 15—18. napja körül índúl meg — voltak oly népességgel, mint jelenleg vannak. Ha az időjárás a gyümölcsvirágzásra kedvező lesz» úgy korai rajokra van kilátás. ,,Qí Az, idei rajokat Balogh-féle, de hátúi kezelhető kaptárokba szándékozom telepíteni, mert hiába : nagykeretü kaptároké a jövő! Nagykároly, 1917. április. Nágele Ignác, kir j bírósági irodatiszt. A múlt év őszén 14 családot teleltem be. Ezek közül 7 gyékénykasban — átlag 15—16 kgr. bruttósúlyban — 7 pedig országosméretü kaptárban, melyből 4 természetes-, 3 pedig mesterséges család volt. Miután a múlt év méztermése rendkívül magas arányú volt, de meg átalános szokásra is, minden családnak 14—16 kgr. mézet hagytam telelésre. Most veszem észre, hogy mekkora különbség a sok mézzel és az éppen csak elegendő táplálékkal kitelelt családok között. A tavaszi fejlődésre rendkívül jóhatású az ott talált méz. Csak arra kell főként figyelemmel lennünk, hogy a megsűrűsödölt, részben meg is cukrosodon mézet könnyen feldolgozhassák, s avég- ből lehetőleg az utotsó lépbe 3-4 naponkint langyos vizet adunk a családoknak. Április I. felében alapos vizsgálás alá vettem családaimat. A lépeket telve találtam Hasítással, úgyannyira, hogy üreslépek beadását láttam szükségesnek. Meg kell jegyeznem, hogy a kirepűlésre kedvezetlen napokon bőven elláttam családaimat 50 °/0-os mézesvizzel. Szamoslippó, 1917. évi április. Nagy Péter, állami isk. igazgató. Tekintettel a nagy cukorhiányra, s ebből kifolyóan a méznél elért kedvező árra, de meg kényszerítve anyagi körülményeinktől, hol a katonailag megszállott területen az élelmi cikkek árversenyében résztvenni, vagy lépést tartani már régen nem bírunk, a múlt évben erősen apasztottuk méhállományunk számát, s csupán a tenyésztörzseket hagytuk meg. így a legerősebb kasokat eladtuk, s csak a közepesek maradtak meg; a kaptárokból is erősen dézsmáltuk a mézet, meghagyva csupán a családnak szánt telelési szükségletet. 11 törzset teleltem be; ezek közül közepes, vagy jobb volt 8, közepesen alól 3. A telelés, mondhatni, igen jól sikerült; kevés mézet fogyasztottak, s aránylag igen kevés volt a hulla; penész, lucsok, sat. alig fordúlt elő. Egy kaptáros családom elpusztúlt. Egymagában telelt künn, a szabadban. A kaptár nem volt már új, s igy a tél folyamán >■— bizonyo
