Felsőbányai Hírlap, 1918 (23. évfolyam, 1-25. szám)
1918-11-12 / 23. szám
jábó!; ahhoz képest a Budapesten megalakult országos nemzeti tanács távirati felhívására indítványozta, hogy Felsőbánya városa is a többi városok példájára mondja ki a nemzeti tanácshoz való csatlakozását, alkossa meg ennek helyi végrehajtó bizottságát és szervezze meg a nemzeti őrséget. A város képviselőtestülete az előterjesztést tudomásul véve egyhangúlag elhatározta: 1. hogy Felsőbánya városa is hazafias lelkesedéssel csatlakozik a nemzeti tanácshoz és intézkedéseinek teljesen magát aláveti és megbízza polgármestert, hogy ezen csatlakozást távirati utón jelentse be. 2. Az országos nemzeti tanács végrehajtó bizottságát megalakítja, annak elnökéül polgármestert, tagjaiul a városi tanács köréből három tanácsnokot, rendőrkapitányt, továbbá Bradofka Frigyest, Nickmann Richardot, Anka Jánost, Kosztróber Györgyöt, Dimand Károlyt, s Porosz Ármint egyhangúlag megválasztja; a helybeli bányamunkás szakszervezet részéről pedig Smitkó József, Májdik Mihálj', Rusiczki Antal, Horvát Sándor és Nákhelnik Sándor bejelentett megbizottak hivatnak be. 3. A Nemzetőrség szervezését és felállítását határozatiig kimondja, annak vezetésére és parancsnokául Nickmann Richard századost felkéri és egyhangúlag megválasztja. A személy és vagyon biztonság, valamint a közrend és polgárok nyugalma megóvása érdekében tiszti ügyész előterjesztésére a képviseleti közgyűlés elhatározta, hogy úgy a haza érkező katonáktól, mint a lakosoktól az összes fegyverek bevonassanak részben azért, hogy a nemzetőrség fegyverrel ellátható legyen, részben azért, hogy a fegyverek nyilvántarthatok legyenek. — A fegyverek azonban azoknak, kik teljesen megbízhatók és a kiknek a fegyver személyi biztonsága megvédésére szükséges, visszaadatik. Az utcákon, köztereken a csoportosulások tilosak; minden háztulajdonos köteles a kapuját este 6 órakor bezárni; este 9 órától a városban járni tilos és csak igazolás mellett engedtetik meg. Vendéglők, kaszinók, egyletek este 8 órakor zárni tartoznak; italmérések, korcsmák csak este 6 óráig szolgáltathatnak ki italt a közönségnek. A köz- egészségügy tekintetében pedig a nemzetőrség utasítandó, hogy a venerikus betegségek tovább terjedésének meggátlása végett a hazaérkező katonáknak hasson oda, hogy ezek orvosi gyógykezelésnek vessék alá magukat. T. ügyész előterjesztette, hogy a lakosság közszükségleti cikkeinek biztositása végett a város területén lévő liszt és bőr készletek lefog- lalandók. A közgyűlés a tett előterjesztést egyhangúlag elfogadta és a további intézkedéssel polgármestert megbízza. Végrehajtó-bizottsági ülések, i. 1918. november hó 4-én. Jelen voltak: Farkas Jenő polgármester elnök, Spáczay Gyula közig, tanácsnok jegyző. amelyeket akkor . . . régen magamnak készit- gettem. Kedves emlékek azok! Nem mulaszthatom el, hogy föl ne említsek egy sajátságos jelenetet, amelyen sokoldalú munkásságom föltűnt. A bányahivatal pénztárkezelését időnként egy kiküldött meg szokta vizsgálni. A számadások között találta az én nyugtatványaimat is. És pedig a zenekari, a könyvkötői és a templomi képek restaurálásáról szóló nyugtatványokat. — Ki az a Kárpáti, hogy annyiféle számlája van itt, amelyekhöz minden egyesnél kész ember, kész művész szükséges? — Egyik helybeli tanító. — Tanitó is? És jónevü tanító? — Igen, ezenfölül fotográfus, faiskolakezelő, zongoramester és nem utolsó iró is, amint, különösen pedagógiai cikkeiből tudomásunk van. — Kérem, hivassák el; szeretném megismerni. Meghittak. Sajátságos melegséggel fogadott az öreg ur. Beszélgetésünket ezzel végezte: — Csudálom, hogy annyi képessége mellett ebben a kis városban kínlódik. Nem gondolt arra, hogy sorsán változtasson. Hiszen sokoldalú képességei közül azzal akarja biztosítani existen- ciáját, amely legkevésbbé jövedelmező. Nem szándékozik jövőjét más alapra fektetni ? —»• De igen. Tervemmel készen vagyok. Csak a gondviselés segítségét várom. FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP Elnök előterjesztette, hogy a jelen váltságos időkben az ügyek intézésének ellenőrzése végett mindenütt megválasztják a Nemzeti Tanács helyi végrehajtó bizottságát. A felsőbányái képviseleti közgyűlésen megválasztott tagokat egybe hívta, hogy a szükséges intézkedések megtehetők legyenek. Ezután elnök felhívta mindazokat, kik ezen tagságukat elfogadni készek, hogy a szabályszerű megalakulás végett esküt tegyenek le. — Megválasztásukat az összes jelenlevők elfogadták a következő szöveget utána mondva : Én ...... becsülettel fogadom, hogy a Nemzeti Tanács intézkedéseinek mindegekben magamat feltétlenül alávetem és azokat támogatom.“ Az esküi mindnyájan letettük. Ezután elnöklő polgármester bejelentette a mai napon d. e. tartott rendkívüli közgyűlésen a város területén a személy- és vagyonbiztonság megvédése és a közrend fenntartása érdekében tett intézkedésekről a határozatot és ennek kapcsán, hogy Felsőbányán is a nemzetőrség megszervezése kimondatott s annak helyi parancsnokául Nickmann Richárd százados kéretett fel, ki azt elvállalta. A város jogosítva van minden 100 lakos után 5 nemzetőrt felfogadni és minden 50 után egy tisztet s igy 4000 lakos után a helyi őrség létszáma 200-ban van megállapítva, melynek minden tagja 30 korona napi pótdijban részesül az állampénztár terhére, mig a tisztek napi 40 korona pótdijat kapnak. Ezek után a szakszervezet kiküldöttei adták elő az élelmezés, ruházkodás és tűzifa ügyében panaszaikat, kérve azok orvoslását. Annak kijelentése után, hogy sérelmeiket Írásban terjesszék be, hogy azok pontonként tárgyalás alá vehetők legyenek. II. 1918. november 7-én. Jelen voltak: Farkas Jenő polgármester elnök, Spáczay Gyula közig, tanácsnok jegyző. Elnök üdvözölve a megjelenteket, a gyűlést megnyitotta s előadta, hogy mielőtt az ügyek érdemleges tárgyalásába bocsátkoznék a bizottság, szükségesnek tartja a hatóság részéről az élelmezés és ruházattal ellátás ügyében tett intézkedésekről a felvilágosítást megadni, nehogy úgy tűnjön fel a dolog, mintha a hatóság annak idején a szükséges intézkedéseket elmulasztotta volna. Ezzel kapcsolatosan bejelentette, hogy a városi hatóságnak sertéshizlalás céljára kiutaltatott 400 q árpa és 440 q korpa. Ez utóbbira nézve felhívta a bizottságot, hogy az egész mennyiséget fogadja el a város részére s mivel jelenleg a korpa-zsák díjjal együtt 78 K 66 fillérbe kerül, méltányos lenne, ha ennek financirozásához a helybeli bányahivatal is hozzájárulna, mely esetben ezen korpából a személyzet sertést tartó részének korpaszükséglete is fedezhető lenne. Hosszabb eszmecsere után a bizottság az összes kiutalt korpamennyiséget igénybe venni határozta azzal, hogy a korpából a bányamunkásoknak is a sertéstartásra szükséges mennyiség ebből adassák ki. A finanA jó öreg bácsi szavai mélyen vésődtek lelkembe és attól fogva, még többet foglalkoztam tervemmel. Csöndes óráimban el-elgondol- koztam, hogy az a megfeszített munka, amelyet testileg és s_zellemileg végzek, erőmet lassanként fölemészti. És majd eljön az idő, mikor minderre talán családi viszonyok és egyéb körülmények miatt képes nem leszek. Lassankint észrevettem, hogy óriási munkát végzek, naponkint 14—15 órát dolgozom, még étkezésem sem nyugodt, mert rendesen azalatt állapítom meg, hogy mit, mikor és hogyan fogok dolgozni. Úgy, hogy Isten különös kegyelmének köszönhettem, hogy oly erőfeszítés mellett soha bajom nem volt. Hacsak azt nem veszem kedvezőtlen eredménynek, hogy huszonhéthuszonnyolc éves koromben hajam már majdnem galambfehér lett. De mikép változtassak a dolgon ? Megvan! Újabb, nagy munkára határoztam el magamat : középiskolai tanári vizsgálatra készültem. Diplomámat ugyan csak később, Iglón, képezdei tanárkodásom alatt szereztem meg; de Felsőbányán kezdtem a tanuláshoz. Mily óriási munka volt az nekem! Mily nehéz lélekkel ültem eleinte munkaasztalomnál, mikor beláttam, hogy mily keveset tanultam mindeddig és mily keveset tudok ... és mily végtelen sokat kell tanulnom, ha célt akarok érni. De megfeszített szorgalomcirozáshoz pedig a bányahivatal vezetője a maga részéről hozzájárulni késznek nyilatkozott. Ezután a helyi bányamunkások részéről beadott kérelmek vétettek tárgyalás alá: Megbiza- tott a tanács, hogy 1. a liszt fejadagok felemelése, 2. a lakosságnak zsiradékkal való ellátása, 3. a lábbeli és ruhanemű kiutalása és 4. a világitó anyag kiutalása ügyében az illetékes minisztériumokhoz intézzen kérelmeket. 5. A tűzifa és annak szállítása ügyében és a zsindelytermelésre te*t tanácsi intézkedéseket, valamint a nyires terület felparcellázására tett felhívást a bizottság tudomásul vette azzal, hogy a terület fogadását kérelmező beadványok elintézésére jelen bizottság legyen illetékes. Rendelet. „A Nemzeti Tanács meghagyja mindenkinek, hogy térjen vissza régi foglalkozásához. Minden megbízatás, melyet nem a kormány ad vagy erősít meg, érvénytelen. A Nemzeti Tanács mindenkinek meghagyja, hogy a mai naptól kezdve minden ügyben a régi hatóságokhoz forduljon. Az állami, városi és egyéb köztisztviselők a kormánytól kapnak utasításokat.“ Hadiigyminiszteri rendeletek. I. Felhívás Magyarország népéhez! Katonák! Munkások! Polgárok! A Nemzeti Tanács megbízásából elrendelem! A rend és közbiztonság fenntartására minden városban, nagy- és kisközségben az arra önként jelentkező hazafias elemekből „nemzetőrség“ szervezendő. Ezen nemzetőrségbe minden már otthon levő katona (tisztek beleértve), testileg alkalmas munkás és polgár beléphet, de a nemzetőrség állománya sehol se lépje túl a helyi lakossága 5 százalékát. Az osztagok a helyi viszonyok szerint szakasz, század, illetve zászlóaljakba tagozandók. Ezen nemzetőrség célja a közrend, valamint vagyon- és személy-biztonság fenntartása, szervezésiig a meglevő rendőrséggel és tűzoltósággal egyesítendő és városokban a városi rendőr- kapitánynak, minden más helyen a község által választott parancsnoknak rendelendő alá. A nemzetőrség tagjai rendes foglalkozásukat folytathatják és csakis rövid begyakorlásra, készültségi, járőr- és őrszolgálatra lesznek megfelelő felváltással kötelezve. Karhatalmi célokra azonban az illető hely nemzetőrségének osztaga teljes létszámával kell kivonulnia. A nemzetőrség minden tagja rendes polgári jövedelmén (fix fizetésén) kívül napi 30 mai munkához láttam, mert már rég meggyőződtem arról, hogy „minden nehézséget legyőzhetünk, csak erős akarat kell hozzá.“ És nem csalatkoztam. Mert az előbbi munkásságomat szakadatlan szorgalommal folytattam és még hozzácsatolhattam újabb foglalkozásomat : a tanulást is, anélkül, hogy az legkisebb hátrányomra lett volna. Fáradhatatlan munkásságomnak anyagi jutalma is megvolt. Évi számadásom ezer, később ezerötszáz forintig emelkedett. Ez tekintélyes összeg volt akkor, mert például a városi tanácsosok fizetése hatszáz forint volt. Elértem tehát, amit föltettem magamban, hogy anyagi viszonyaimat rendezni fogom. Még egy munkásságomat meg kell említenem, amely ugyan anyagi hasznot nem hozott, de jellemző az egyszerű néptanítóra. Magánszorgalommal megtanultam a gyorsírást is. És, mikor 1870-ben a kultuszminiszter gyorsíró tanfolyamot rendezett a középiskolák tanárai részére, a mintegy 300 középiskolai tanár és igazgató között volt egy néptanító is: én . . . és a szabályszerű vizsgálatot kiálltam kitűnő eredménnyel. Okmányom többi irataim között van. A tulajdonképeni vizsgálatot Felsőbányán tettem le: a közgyűlésről, amelyen jelentést tettem, hogy mire adta a város az útiköltséget, a gyorsírással . . . szóról-szóra jegyzetet irtain és rendes írásra átírtam.
