Felsőbányai Hírlap, 1918 (23. évfolyam, 1-25. szám)
1918-08-20 / 17. szám
FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP az elégedetlenek figyelmét egy olyan helyre fordítsák. hol minden vágyukat kielégíthetik. Ez adatokból is kiviláglik, hogy talán oly súlyos elnyomásról, amikor a románság úgy politikailag, mint személyileg a legteljesebb jogokat élvezi, még sem lehet komoly embernek beszélni és aki mégis igy beszél, az politikai őrjöngésben leledzik és az izgatás legsötétebb bűnét követi el. Különfélék, Őfelsége a király születésenapja volt f. hó 17-ikén. Nálunk is istentisztelet volt délelőtt a r. k. templomban, amelyen a városi s bányászati tisztviselők, a kir. kincstári bányamunkások s nagy közönség jelent meg. Ott voltak az itt nyaraló osztrák gyermekek is Szégel Marie kisé- rőnő vezetésével. ^ Személyi hírek. Novdkovics Péter, mára- marosszigeti m. k. államépitészeti műszaki tanácsos, hivatalfőnök, Farkas Jenő, kir. tan. polgár- mester s Puskás Ferenc, vár. tanácsnok a Farkas Jenő-uti kőbánya ügyében a máramarosi vízválasztón jártak.Haranth Dezső, katona gyógyszerész tiszt, Török Gusztáv és Majáik Géza, hadnagyok szabadságon itthon vannak. Thordai Imre városi tanácsos, Nagybányának évtizedek óta h. polgármestere tiszteletére díszes és nagy vacsorát rendeztek tisztelői és barátai szerdán, aug. 14-én a polgári olvasókörben, a melynek elnöke is Thordai. Száznál többen ültek a fehér asztalnál, amely rég nem látott ilyen előkelő népes társaságot. A* vacsora (borral 15 K,)' pompás volt, a cigányzenekar is Miklós vezetése alatt. Köszöntőkben sem volt hiány. Bálint Imre, Brebán Sándor, Szerencsy József, Csiky Lajos, Stoll Béla, Harácsek László, min. tan, Kossutány Ignác egyet, tanár, Stoll Tibor dr., Glavitzky Károly, Veress József kincst. bányaigazgató, Heszner Béla főmérnök, Plachy Gyula pénzijgyigazgatő mondtak köszöntőket. A társaságok kedélyesen mulattak s ünnepelték a páratlan jókedvű és közszeretetben álló jóbarátot Thordait, akinek tiszteletére Révész János Mikola A. Gyula egy jóizü rigmusát olvasta föl. Ezt lapunk mai tárcarovatában hozzuk. Innen is Farkas Jenő, kir. tan. polgármester táviratban és még sokak levélben és táviratban üdvözölték az ünnepeltet. Eljegyzés. Nagyszegi Gábor Ilonka, Gábor Sándor, m. k. erdőtanácsos és neje Konczvald Matiid leánya és Bertl Ferenc jegyesek. Sok szerencsét. Halálozás. Magyar László ny. r. k. tanító hosszas szenvedés után meghalt. Negyven éven át volt tanító az itteni r. k. iskolában s régebben élénk részt vett a városi és társadalmi ügyekben. A halál megváltás volt reá. Nyugodjék békében ! Kiváló érdeme: a faj nemesítés. —- Kezében páratlan volt mindég az urna (Nélküle a csendőr nagyon sokszor szúrna) Nem nézte Ő soha senkinek az elvét, Héber, Katólika, Lutheránus, Helvét Ő előtte egy volt, vallás, politika; Hogy, miért becsüljük? — lm: ez az Ö titka! így kezelte mindég igazság mérlegét. Egyházi dolgáról is mondhatnánk regét. Sokat fárad érte, mig bírja a lába, Mikor látogatni jár az iskolákba. Sokszor majd egy hétig is betart az útja, Kémlelni nebulót a leczkét hogy tudja? — Ilyenkor nem tudom, jó napi dij jár-é? — De sejtem, hogy kijár a jó „Kolozsvári“ . . . És, most bocsánatot, hogy mókával végzem, Jó Bisutka bácsi szavait idézem, Aki debreczenbe igy köszöntő Gábort: r— Mikor a fejében érzett egy kis mámort — „Borközi állapot, vihartos érzelem“ „Ecsém uram felé poharam emmelem“ „Erős fákat nevel a szellem gyökere“ „Mint figefa levél úgy hajt az kifele“ „Dacára egyháznak, dacára „szülőnek“* „Éltesse az Isten! — hogy hálá istennek . . . *) Így nevezte az öreg a hazát. Szerző. Hollós Jakab, nyugalmazott vasúti főfelügyelő, a Szatmár-Nagybányai vasút R. T.-nak hosszú időn át elnökigazgatója f. hó 18-án ünnepelte családi körben 80-ik születésenapját. Mi is csatlakozunk azok sorába, kik e ritka testi és lelki üdeeégben megért ünnepi évforduló alkalmából szerencsekivánataikkal keresik föl a magyar közlekedésügy szolgálatában a nagyérdemű vezérigazgatót és kívánunk neki minden jót! Kegyes adományok. L. Bay Károlyné és Miskolczy Kamilla urhölgyek, továbbá Szo- boszlay Sándor értarcsai nyug. tanító ur a felsőbányái ref. egyház szegényei alapjára 200—200 koronát voltak szívesek adni. A nemes szivekből származott jó cselekedetek találják meg jutalmukat a tiszta öntudatban, a presbitérium hálás elismerésében s köszönetében. Legyen felirva a minden cselekedetet számontartó jóságos Isten könyvében. Felsőbánya, 1918. aug. 18. Nagy Lajos-ref. lelkész. s Kiknek adunk enni? Hivatalos kimutatás szerint Magyarország a közös hadsereg részére évenkint egy millió 825 ezer métermázsa húst, 45 ezer métermázsa zsírt, 180 ezer métermázsa lisztet, 5 millió 500 métermázsa kenyeret és 3 millió 500 ezer métermázsa főzeléket szolgáltat. Ezenkívül Magyarország élelmezi Boszniát és Hercegovinát, a román fronton levő német hadsereget. Továbbá Ausztria polgári lakosságának élelmezésére havonkint 6000 szarvasmarhát, 12 ezer sertést 90 és fél vaggon szalonnát és kolbászárut szállít. Ezenfelül 30 ezer darab szarvasmarhát szállítottak egy tételben. Az Esztendő szépirodalmi és politikai folyóirat augusztusi kötetének tartalma: Kosa Miklós: Nekrolog a pénzről. — Sotnlyo Zoltán: 4 vers. — Földi Mihály: Vasárnapi novella. — Lengyel Menyhért: Svájci napló. — Turchányi Elek: 2 verse. — Lakatos László: Pesti bábjáték novella. — Kaffka Margit: Szemüveg. — Csáth Géza: Dénes Imre novella. — Kosztolányi Dezső: Vers. — Karinthy Frigyes: Utazás Capi- láriába. — Tábori Kornél: A nagy orosz átalakulás. — Könyvekről. — Napló. Orvosi napló. — stb. Előfizétési ára negyedévre K 10.50 A Pesti Napló előfizetőinek negyedévre K 4.50 Egyes példányok kaphatók könyvkereskedésekben A vaskos kötet ára K 3.50 A farkas és pásztor harca. Babies György 16 éves pásztor Dióshalom községben nagyobb juhnyájat őrzött. A nyájat julius 31-én farkasok támadták meg. A pásztor a juhok megvédésére gazdái által dinamit patronnal lett ellátva. A támadó farkasok közé dobta a meggyujtott dinamit patront utasitásszeriien, azonban az nem robbant fel. A még égő patronhoz futott, hogy a szétriadt farkasok közé dobja ismét, de ahogy felvette, a patron azonnal felrobbant, oly szerencsétlenül, hogy jobb karját teljesen szétroncsolta annyira, hogy amputálás végett a városi kórházba szállították. Mibe került eddig a háború. A berlini Wolff-ügynökség jelenti: A világháború összes költsége áz elmúlt négy év folyamán 650—700 milliárd márka volt. Ennek a roppant nagy összegnek egy harmadrésze sem jut a központi hatalmakra. Az entente hadiköltsége a háború negyedik évének végén havonként 15.3 milliárd márka volt a közpouti hatalmak 5.8 milliárd márkájával szemben. Az entente hadiköltsége tehát még Oroszország és Románia kiválása után is csaknem háromszorosa a központi hatalmak költségének. A háború költségei Németországban úgy oszlanak meg, hogy egy lakosra 1800 márka jut, mig Franciaországban 2800, Angliában pedig 3500 márka. A központi hatalmak kölcsönpolitikája is sokkal eredményesebb, mintazententeé.-Az entente eddig 500 milliárd márka kölcsönből csak 125.6 milliárdot fundált, mig a központi hatalmak 186 miliiárdból 134.3 milliárdot. A német hadikölcsön árfolyama eddig sohasem volt 97.5%-nál alacsonyabb, mig az első angol hadikölcsön a 95%-os kibocsátási árfolyamról 87%-ra esett, az amerikai szabadság-kölcsön pedig 9478%-ra. A központi hatalmak csaknem kizárólagosan saját országaikban szerezték meg a kölcsönök fedezetét, ellenben Franciaország és Anglia roppant nagy kölcsönöket vett fel a külföldön. Menuyi területet szálltak meg a központi hatalmak a háború kezdete óta? A központi hatalmak a háború kezdete óta 770.000 négyzetkilométernyi ellenséges területet szállottak meg, vagyis mintegy másfélszeresét az egész német birodalom területének. A területnyereség a legutóbbi háborús esztendőben több mint 280,000 négyzetkilométerrel emelkedett. Ebbe nincsen beleszámítva az orosz határszéli országoknak német fegyveres segítséggel fölszabadított területe, amely 841,000 négyzetkilométert tesz ki. Keleten a Tornopol, a Riga mellett, valamint az őzeli hadműveleteknél és az 1918. február-márciusi előrenyomulás alkalmával, amennyiben ez nem 9z orosz határszéli országokra vonatkozik, több, mint 178,000 négyzetkilométer orosz föld jutott a szövetségesek kezébe. Olaszországban a 12-ik isonzói csata 1917. októberében és novemberében 2211 négyzetkilométernyi osztrák területet szabadított fel s azonkívül két virágzó tartományt vett el az ellenségtől, amelyek területe több mint 12,200 négyzetkilométernyit tesz ki. Az 1918. évi német nyugati offenzivánál körülbelül 6200 négyzetkilométer francia és 198 négyzetkilométer belga föld került ismét a németek kezére. Az entete államai egyenként a következő veszteséget szenvedtek: Belgium 29,178, Franciaország 25,400 Olaszország 14,550, Oroszország 478,705, Románia 100,000, Szerbia 85,687, Montenegró 14,180, Albánia pedig mintegy 12,000 négyzetkilométernyi területet. Ez körülbelül 770000 négyzetkilométert kitevő területnyereséggel szemben az entente csak 2039 kilométert szállott meg. A négyéves háború (számokban. Mit zsákmányoltak a németek ? A Wolff-iroda jelenti: A német hadseregnek negyedik háborús évi teljesítményeit az alábbi számok fejezik ki: Az ellenségtől elvettünk és megszálltunk keleten 198.256 négyzetkilométert, Olaszországban 14.423 négyzetkilométert, a nyugati fronton 5623 négyzetkilométert (melyből a Marne mellett kiürített területet leszámítottuk), egészben 218.002 négyzetkilométer. Csapataink továbbá ellenségtől, illetve rablóbandáktól segítettek megtisztítani Finnországban 373.602, Ukrajnában 452.033, a Krímben 25.727 négyzetkilométernyi területet. A zsákmány a következő: 7.000 ágyú, 24.000 gépfegyver, 751.972 fegyver, 2,867.500 ágyuiöveg, 102,250.900 töltény, 2000 repülőgép, 200 kötött léggömb, 1705 tábori konyha, 300 tank, 3000 mozdony, 21.000 vasúti kocsi és 65.000 jármű. A negyedik hadiévben ejtett foglyok összáma körülbelül 3 és fél milliót ért el. Emlékérem a sebesültek részére. A napokban jelent meg a sebesültek részére a múlt évben alapított emlékérem szabályzata. Az érem fénytelen felületű szürke fémből készült, köralaku, átmérője 3‘8 centiméter. Az érmet az uralkodó arcképe díszíti, babérkoszorúval körülvéve, Carolus aláírással, hátlapján Laeso militi 1918. felírás van. Az érmet vörössel szegélyezett táborizöld szalagon a baloldalon viselik. Igényt tarthat rá mindenki, aki a harctéren harceszközök közvetlen vagy közvetett befolyása alatt megsebesült vagy egészségi állapotában kárt szenvedett. 40 millió katona fegyverben. A Newyork és Times szerint az Egyesült Államok hadügyminisztériuma megállapította, hogy kerek 400 millió katona áll fegyverben. Ézekből az ententere esik 27,500,000 a központi hatalmakra 10,600,000 és a tengeri haderőkre 2 millió. Az egyes államok hadereje a következő: Németország 7 _ millió, Ausztria-Magyarország 6 millió, Bulgária 3*00.000, Oroszország 9 millió, Franciaoszág 6 millió, Nagy- britannia 5 millió, Olaszország 3 millió, Japán 1,400,000, Amerika 1 millió, Kina 541,000, Románia 320,000, Szerbia 300,000, Belgium 300,000, Görögország 300,000, Portugália 200,000, Montenegro 40,000, Sziám 36,000, Kuba 11,000, Libéria 400. Kik utazhatnak a tiszti kocsiban? A honvédelmi miniszter elrendelte, hogy a vonatok tiszti kocsijaiban ezentúl tisztek hozzátartozói csakis pályaudvarparacsnokság engedélyével utazhatnak. A pályaudvarparancsnokságok pedig csak a tisztek legközelebbi hozzátartozóinak, még pedig feleségnek és gyermekeknek, esetleg az anyának adhatnak engedélyt a tiszti kocsiban való utazásra. Postai és távírói növendékek kiképzésére pályázatot hirdet a kereskedelemügyi miniszter, A kérvények seept. hó 10-ig adandók be, a középiskola négy osztályát végzett és 14—16 éves fiuk pályázhatnak. Egyéb feltételek a m. kir. postahivatalnál tudhatok meg. Kiadó laptulajdonos : Nánásy István.
